A nógrádi kistelepüléseken is hódít a könyvtár

A tartalmi munka jó része természetesen a Salgótarjánban és környékén élők olvasással, információszerzéssel kapcsolatos igényeinek színvonalas kiszolgálásában és tartalmas kulturális rendezvények sokaságában érhető tetten. Ám a Balassi, mint bázisközpont széles körű tevékenysége a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) keretében kiterjed – néhány helységtől eltekintve – a megyében található 5000 fő alatti településekre is, szám szerint 119 községet, falut jelent. Ez a magyarázata annak, hogy az elnevezésben a megyei jelző annak ellenére szerepel, hogy a könyvtárat 2013-tól a megyei jogú város önkormányzata működteti.

A könyvtárban a megyei szolgáltató és módszertani osztály foglalkozik a vidéki ellátással. Vezetője Ferik Ibolya, aki Molnár Éva igazgatóval együtt adott tájékoztatást munkájuk ezen területéről. Kiderült, hogy e rendszer a 39/2013. (V. 31.) EMMI-rendelet szerint működik. Ennek alapján fő teendőik közé a szolgáltatások korszerű választékának és minőségének biztosítása, új könyvek, kiadványok eljuttatása a településekre, az állomány rendszeres cseréje, egységes, költséghatékony dokumentumellátás és információszolgáltatás megszervezése, a statisztikai adatok számítógépes nyilvántartása, elemzése tartozik. Ezen elveket csak úgy lehet eredményesen realizálni, ha szolgáltatóközpontként szoros kapcsolatban állnak a települési önkormányzatokkal. S e partneri együttműködés szerződés alapján valósul meg.

2019-ben örömteli változások következtek be számos kistelepülésen, amennyiben egyre korszerűbb, esztétikusabb körülmények között működnek a könyvtárak. Több mint húsz épület újult meg, főleg azok, amelyeket a polgármesteri hivatallal, művelődési házzal, orvosi rendelővel – s más funkciójú szervezetekkel – közösen használnak. Példaként említhető Bokor, Dejtár, Dorogháza, Karancslapujtő, Kétbodony, Kisecset, Mátranovák, Mátraszele, Pusztaberki, Szarvasgede, Szilaspogony. Új épületbe költözött a sziráki és a tari könyvtár. Talán leglátványosabban a dejtári, héhalmi, szügyi és a zabari könyvtárakban lett otthonosabb, hívogatóbb a belső tér. Igényfelmérés alapján az ősz folyamán számítógépeket, nyomtatókat és más informatikai eszközöket, valamint bútorokat, egyéb kiegészítőket szállítottak a településekre. Folyamatban vannak további fejlesztések, amelyek során igyekeznek kapcsolódni az önkormányzatok korszerűsítési törekvéseihez.

Ez évben a KRSZ keretében több mint harmincmillió forint értékben sikerült dokumentumokat vásárolni. A megyei könyvtár az idén ötvenezer forintra növelte a szolgáltatóhelyek számára a folyóirat-előfizetési keretet. A tapasztalatok szerint az olvasók szívesen vették a kínálat bővülését. A KRSZ fontos mércéje, hogy miképpen valósul meg a könyvtárakban található saját állomány rendje, áttekinthetősége. Salgótarjánból a könyvek, dokumentumok már megfelelő jelzetekkel ellátva, kölcsönzésre kész állapotban kerülnek a falvakba. A rendezettséget segítik az egységes tájékoztató feliratok, amelyek az állománycsoportok tagolását teszik lehetővé, s egyszersmind hangulatos dekorációs elemekként is szolgálnak. A módszertani munkát helyszíni segítségnyújtással, képzésekkel és a megyehatáron túli szakmai napokkal, tapasztalatcserékkel is segítik. E célt szolgálta a Corvina elnevezésű tanfolyam is, amelyen a katalogizálás alapjaival és az egyre inkább terjedő elektronikus kölcsönzéssel ismerkedtek meg a résztvevők.

Értelemszerűen gazdagítják a tartalmi munkát a szolgáltatóhelyeken megvalósuló rendezvények is, minthogy manapság a könyvtárak tevékenységének túl kell mutatnia a hagyományos könyvkölcsönzésen, közösségi élményeket, alkotói lehetőségeket is kell nyújtania. Évente négy esemény KRSZ-támogatás segítségével jön létre. Ezek mellett a kistelepülési könyvtárakban saját ötletből, forrásból is realizálódnak programok. Ilyen volt Kétbodonyban a Könyvtári baglyok éjszakája, Kozárdon A hónap mesehőse című kezdeményezés vagy Jobbágyiban a kézművesnap.

Sajátos forma az úgynevezett KönyvtárMozi, amelyhez Hont, Kisecset, Nógrádsáp és Lucfalva is csatlakozott. Rendszeresnek tekinthetők a vetítések Ipolytarnócon, Karancskesziben, Kozárdon, Litkén, Nőtincsen és Patakon, a kínálatban bőséggel találhatók idősebbeknek és gyermekeknek szóló filmek. Egy-egy ilyen alkalom alkalmasint kibővül más típusú programmal, beszélgetéssel, játékkal. Ahol szükséges, a technikai feltételeket a megyei könyvtár biztosítja. Az év során a megyei könyvtár felkérést kapott a kecskeméti KönyvtárMozi szakmai napon való szereplésre. Az esztendő krónikájához tartozik egy átfogó használói igényfelmérés is, amely keretében az olvasók nyilatkoztak a szolgáltatásokról. Az adatok elemzése, a következtetések levonása folyamatban van.

Az olvasásnak még mindig nagy szerepe van az információszerzésben

„Gondold meg, hogy csak az ember olvas” – fogalmazta meg Márai Sándor 1943-as nevezetes, gondolatgazdag Füves könyvében a fenti sorokat, amelyek nem vonatkoznak ugyan mindenkire, hiszen csak az olvasó ember olvas.

Ráadásul a mai életvitel, szokásrendszer, technikai fejlettségi színvonal nem igazán kedvez a kezükbe könyvet, folyóiratot vevő emberek számának növeléséhez.

A könyvtári intézményrendszer azonban azért működik napjainkban is, hogy – figyelembe véve a változó kívánalmakat – biztosítsa az időigényesebb olvasás kínálta lehetőségeket az információ- és élményszerzés folyamatában.

A salgótarjáni székhelyű Balassi Bálint Megyei Könyvtár száztizenkilenc, ötezer fő alatti kistelepülésen is jelen van sokrétű szolgáltatásaival.

S a tapasztalatok, visszajelzések azt igazolják, hogy a falvak, községek lakói is egyre inkább felismerik, hogy a könyvtár az egyéb lehetőségek közepette is képes olyan speciális szolgáltatásokat nyújtani, amelyek nemcsak az új ismeretekhez jutás, tájékozódás, hanem a közösségépítés, az emberi kapcsolatok és az érzelmi gazdagodás szempontjából is fontosak lehetnek számukra.