operett

2019.11.04. 11:20

A Prima-díjas salgótarjáni operaénekes is a hungarikumot népszerűsítette

Magyarországot operett-nagyhatalomként tartják számon s ennek több oka is van. Egyrészt kiváló kiváló zeneszerzők által komponált remek darabok sokaságának köszönhető ez a minősítés, másrészt az ebből következő színházi hagyománynak, amely a jelenben, a kor sajátosságai, újszerű lehetőségei közepette is tovább élteti a 19. században született műfajt.

Csongrády Béla

A fentiek annak ellenére igazak, hogy az operett úttörőjének, első igazi mesterének a német gyökerű francia Jacques Offenbach (1819–1880) csellistát tartják. Magyar nyelven először 1860-ban játszották a három évvel korábban szerzett Eljegyzés a lámpafénynél című művét. 1862-ban megszületett az első magyar operett – A szerelmes kántor – is. Zenéjét Allaga Géza (1841–1913) cimbalomművész komponálta, a librettót Bényei István (1835–1908) vándorszínész, egyleti igazgató jegyezte.

Pándy Piroska operaénekes, az est művészeti vezetője és Farkas Pál karmester

Az operett fülbemászó, romantikus és temperamentumos dallamai, humoros, legtöbbször happy end-del végződő könnyed szerelmes történetei, szép ruhákat igénylő jelmezei révén gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest és Bécs központú közönségét, annál is inkább, mert a francia eredetű kánkán mellé beépítette az itt élt népek táncait, a valcert, a polkát, a mazurkát és természetesen a verbunkost és a csárdást is. Az operett sikereinek, népszerűségének fennmaradása azonban mindenekelőtt az olyan kiemelkedő zeneszerzők – mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Albert és mások – munkásságával magyarázható.

A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezte, hogy az 1882-től 1953-ig élt Kálmán Imre 120 születésnapja, október 24-e legyen a magyar operett napja. Ráadásul 1948-ban, 78 éves korában ezen a napon hunyt el Lehár Ferenc. A javaslat elfogadást nyert s 2002 óta része a magyar színházi élet gyakorlatának. Ráadásul 2013-ban a Hungarikum Bizottság beválogatta az operettet a magyar értékek közé is.

Mindezt figyelembe véve rendezett a minap Őszi operettvarázs címmel egy fergeteges gálakoncertet a Zenthe Ferenc Színház népszerű operett melódiákból s ugyancsak kedvelt művészek közreműködésével.

A salgótarjáni származású Pándy Piroska Liszt-, Prima- és Madách-díjas operaénekes nemcsak mindig szívesen látott vendége szülővárosának, hanem szervezője, művészeti vezetője is az ilyen jellegű programoknak, köztük az újévi hangversenyeknek. Ezúttal a fellépők közé meghívta egy jeles pályatársát Pitti Katalin szintén Liszt-díjas érdemes művészt, első tanítványát, Jenei Gábor tenort, aki mozgásművészetben is kiemelkedő produkcióra képes. Tovább két fiatal tehetség is színre lépett a helyi Simon Kata – a Zenthe Ferenc Színház tagja – valamit a szintén szép hangú Farkas Tamást.

Mindegyikük hozzátette tudását, talentumát a sikerhez, a kiváló hangulathoz. Nem is beszélve a Farkas Pál vezényelte Dunakeszi Szimfonikus Zenekarról. A fináléban nem véletlenül énekelte a publikum a művészekkel együtt a Csárdáskirálynő Húzzad csak kivilágos virradatig című slágerét.

Köszönet és virág

Az előadás végén Pándy Piroska a színpadra invitálta Simon Lajost, a Zenthe Ferenc Színház igazgatóját, hogy megköszönje a gálakoncert életre hívását, megszervezését. Kedves jelenet volt, amint Rimóczi Sándor Vilmos Nagytarcsa polgármestere virággal köszöntötte Pándy Piroskát, a Pest megyei település lakosát, aki sokat tesz a község kulturális élete érdekében is. Ráadásul a faluvezető felesége a Salgótarjánból származó Tóth Éva, egykori kézilabda-játékos.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában