Salgótarján

2018.10.24. 20:00

Ötéves kora óta a fellépések világában él P. Kerner Edit

P. Kerner Edit volt a Kedvenc színészeink című sorozat minapi vendége, akivel Susán Ferenc beszélgetett.

Csongrády Béla

A beszélgetés képbejátszásokkal és azok kommentálásával kezdődött. A régi felvételek visszavezették a nézőket Kerner Edit úgymond bányakolóniai gyermekkorába. Például az egykori Bartók Béla útra, ahol általános iskolai tanulmányait végezte, s ahol először lépett fel színdarabban, méghozzá – hangi adottságainak megfelelően – a gonosz boszorkányt alakította a Hófehérkében, amelyet a bányász művelődési házban mutattak be. A szereplést persze jóval korábban kezdte. Ezúttal is szóba került, hogy mintegy ötéves lehetett, amikor először mondott verset egy rendezvényen az akkori megyei tanácson.

Édesanyja volt az előolvasó, tőle tanulta meg a szöveget. Bátran kiállt a közönség elé, de hátsó sorokból egy pálma levelei miatt nem látták a pici lányt, ezért a levezető elnök nemes egyszerűséggel felemelte, feltette az asztalra.

A szereplések sora a későbbiekben, a Madách Imre Gimnáziumban sem szakadt meg. Sőt, a tornával is párosult.

„Egy barázdát tán én is vontam”

A közelmúltban jelent meg a Mesterek és tanítványok... címmel egy kötet, amelyben P. Kerner Edit is szerepel. Önvallomását három, nemcsak számára tanulságos idézettel, mondhatni üzenettel zárta:

„Azt hiszem, mindegyikünk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.” (G. G. Marquez)

„Mindenkit szeress,

Nem sokban bízz,

Ne bánts senkit. (W. Shakespeare)

„Hogy a Föld körén bolyongtam, egy barázdát tán én is vontam…” (Arany János)

Harmadikos volt, amikor Vertich József, a legendás Petőfi színjátszók nem kevésbé neves vezetője, rendezője – mai szóhasználattal élve – castingolt a gimnáziumban. A bajnoknő férje című darabhoz keresett egy olyan szereplőt, akinek nem volt más feladata, mint cigánykerekezni a színpadon. Így kezdődött számára a petőfis korszak: megfogta a csapatmunka szellemisége. Nagyon sokat tanult az idősebbektől, a tapasztalt remek színjátszóktól, rendezőktől és egyre többet játszott.

Többek között William Faulkner Rekviem egy apácáért című darabjában, amellyel 1966-ban első díjat nyert a csoport a vasas színjátszók fesztiválján. Később tanárszakot végzett az egri főiskolán, előadóművész lett, férjhez ment, kislányuk született és elköltöztek Győrbe, ahová a Kisalföldhöz hívták újságíró párját. Ott kezdett tanítani, állt először katedrára s lett osztályfőnök is. Tíz év után költöztek vissza Salgótarjánba, ahol eleinte a Rákóczi úti iskolában, majd Zagyvarónán tanított.

Egy ideig éltek Balassagyarmaton is. Mindig, mindenütt sok verset mondott, konferált, zsűrizett, csoportokat vezetett a férjével, mondhatni szakembere volt nemcsak a lapkészítésnek, hanem a színháznak is.

Együtt találták ki és működtették a főiskola Aula Színpadát, majd a Zenthe Ferenc Színház közvetlen elődjének tekinthető Vertich Színpadstúdiót. S innentől már szorosan összekapcsolódott a pályájuk a kérdező Susán Ferenccel, aki a társulat 2012-es megalakulása óta mint produkciós vezető, illetve rendező mindig számított P. Kerner Editre. Számos közös munkájuk volt, A testőrtől, a Liliomfin, a Szent Péter esernyőjén át az Augusztus Oklahomáig című darabig. Az utóbbi háromból filmrészletek is láthatók voltak. Az első kettőben egy minden hájjal megkent palóc asszonyt, illetve már a védjegyének számító tót Adamecné figuráját személyesítette meg – a mindenkori közönség nagy örömére – az utóbbiban viszont igencsak komoly szerepet kellett megoldania. Mindegyikben azt bizonyította, hogy nincs kis szerep.

Pályafutásának külön fejezete a Kit szerettél, Ádám? című dráma, amelyet férje T. Pataki László írt Madách Imre tragikus sorsú feleségéről, Fráter Erzsébetről, illetve a szigorú, rátarti nagyasszony hírében állt édesanyjáról, Majthényi Annáról.

Eredetileg két monodráma készült: a feleségről Lidércláng, az anyáról Lelkigyakorlat címmel. Összefésülésüket még a 2009-ben elhunyt szerző – aki szenvedélyesen kutatta a Madách család tagjainak életét – maga végezte el, 2014-es színpadi játékká csiszolásukban viszont a két dramaturgnak, Sándor Zoltánnak és Horváth Eszternek volt elévülhetetlen szerepe.

Sikerre viszont P. Kerner Edit – illetve Müller Zsófia – vitte megrendítő előadás keretében. Az ősbemutató Budapesten a Madách Színház Tolnay Kláriról elnevezett kamaratermében volt, majd itthon a József Attila Művelődési Központban is színre került.

A hangulatos, mértéktartó beszélgetésből az is kiderült, hogy P. Kerner Edit férje halálát követően egy díjat alapított: az emlékgyűrűt idén éppen Susán Ferencnek adományozta, aki viseli is a számára megtisztelő elismerést.

Kiemelt fotónkon: A Zenthe Ferenc Színház két alapító személyisége közönség előtt társalgott egymással

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!