Panka és a Vadember

2018.09.18. 19:55

Móra Ferenc mesebirodalmába vezet a tarjáni múzeum kiállítása

A neves francia festőművész, Henri de Toulouse-­Lautrec műveit, ­illetve a palóc­ ­folklórkincseket bemutató két kiállítás ­hatalmas hirdetménye helyén a ­Dornyay Béla Múzeum épületének déli falán egy másik molinó olvasható, amely egy új látnivalóra, Móra ­Ferenc mesevilágába invitálja az ­érdeklődőket.

Csongrády Béla

Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus, a 20. század eleji, ma már klasszikusnak számító magyar irodalom egyik kiemelkedő képviselője. 1879-ben Kiskunfélegyházán, szegény parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Apja foltozó szűcsmester, édesanyja Juhász Anna, kenyérsütő asszony volt. Nehéz körülmények között végezte tanulmányait. Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de Szegeden már újságíróként kezdett dolgozni, s e városhoz hűen kötődött gyakorlatilag élete végéig, 1934-ig. 1904-től a Somogyi Könyvtár és Közművelődési Palota könyvtárosa, illetve régészettel is foglalkozó munkatársa volt. 1917-ben kinevezték a múzeum igazgatójának. Munkája, személyisége elismeréseként ez az intézmény jelenleg is őrzi a nevét. Ugyancsak szoros kapcsolata volt a Szegedi Naplóval, ahol sokat publikált, s amelynek 1913 és 1919 között a főszerkesztője is volt.

Pályáját versekkel kezdte, de prózaíróként lett ismert és elismert. Leghíresebb, legolvasottabb könyvének az Aranykoporsó című történelmi regénye számít. A korábban ugyancsak Szegeden működött Pósa Lajos beszélte rá a gyermekirodalommal való foglalkozásra. Sorozatban írta a kicsiknek és nagyobbaknak szánt műveit. A Csilicsali Csalavári Csalavér, a Kincskereső kisködmön, A cinege cipője, Zengő ABC is fémjelzi ez irányú munkásságát. „Szívemben csak gyermekíró maradok én mindig, még akkor is, amikor vezércikket írok” – vallotta kedvenc műfajáról.

Nagyon szerette elsőszülött unokáját, Panka leányának fiát, akiről mintázta A Vadember és családja című 1927 és 1933 között megjelent novellasorozatának kedves, huncut főhősét. Ezért lett e kiállítás – amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum kölcsönzött – alcíme a Kalandozások Panka és a Vadember útján. A megnyitóünnepség egy-egy Móra-­művel – A csobánci agár, valamint a Mindenféle házakról című írásokkal – kezdődött, illetve­ végződött Sándor Zoltán előadóművész, a ­Zenthe Ferenc Színház művészeti vezetője előadásában. A megjelenteket Shah Gabriella múzeumigazgató köszöntötte és örömét fejezte ki, hogy házigazdái lehetnek ennek a vándorkiállításnak, amelyre várják a múzeumpedagógiai órák látogatóit, a különböző élet­korú gyermekeket pedagógusaikkal, szüleikkel, nagyszüleikkel együtt.

A dédunoka ápolja az örökséget

Vészits Andrea tudatosan őrzi dédnagyapja emlékét, munkássága értékeit. Rendre eleget tesz a Móra Ferenc nevét viselő iskolák, intézmények meghívásának, mesél a családjáról. Elnöke a kiskunfélegyházai Móra Társaságnak, megírta az Apapa regényét, lírai dokumentumfilmet forgatott Anziksz a búzamezőkről címmel, s A kerek betűtenger című, Szeged számára írt bábdarab szerzője is volt. Szintén dédapja városában tervez egy állandó kiállítást is megvalósítani.

A kiállítást Vészits Andrea Balázs Béla-díjas dramaturg, forgatókönyvíró, Móra Ferenc dédunokája nyitotta meg. Nagymamája a művekben Pankának nevezett Móra Anna, nagyapja pedig Vészits Endre volt. Édesapjában Vészits Ferencben viszont a Vadembert tisztelhette. Az 1956-ban született Vészits Andrea értelemszerűen nem ismerhette dédnagyapját, de hatása alatt nőtt fel, s ez meghatározónak bizonyult egész élete során. Hogy mennyire belülről, szinte szó szerint betűről, betűre ismeri Móra Ferenc írásait, az megnyitóbeszédéből is kiderült.

– Móra Ferkó olyan kisfiú volt, aki akkor látta a legszebb csillagokat, amikor becsukta a szemét – mondta és próbálta bevezetni a közönséget például a vadvirágokkal teli álomrétek mesepillangóinak vidám, olykor szomorkás birodalmába.

Vészits Andrea hangsúlyozta: az író addig ment, amíg meg nem hódította betűországot. Móra Ferenc meséi soha nem érnek véget... Dédapjának sikerült megvalósítania célját, amely nem véletlenül szerepel a kiállítás meghívóján is: „Szeretném megmutatni az embereknek, hogy tudok én olyan szappanbuborékot is fújni, amelyik megmarad.”

A stílusosan játékos, látványos, esztétikus kiállítás vizuális tervezője Kiss Ágnes, irodalmi felelőse Kovács-Krassói Anikó volt. A salgótarjáni megvalósításban Shah Gabriella, Horváthné Kemecsi Mária, Kaposvári-Bodrogi Szabina, Kaszás Géza és Sótér Tibor vett részt. Móra meseirodalma december 31-ig lesz látható.

 

Kiemelt fotónkon: Már az első látogatóknak is megnyerte tetszését Móra Ferenc varázsos világa – Fotó: Bakos László, NMH

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában