2017.08.24. 08:28
Vizelet-inkontinencia: bátran kérjünk segítséget!
A hólyaggyengeség valójában olyan gyakori betegség, mint egy nátha. Valójában nagyon sok embert érint, mégis a legtöbben kellemetlennek érzik magukat, ha erről kell beszélniük, még mindig tabunak számít a téma. Az igaz, hogy inkább női és változókori betegségnek tartják, de a férfiak és fiatal nők esetében is előfordulhat. Idős korban az emberek harmadánál jelentkeznek vizelet-visszatartási problémák. Nem szabad azonban elkeseredni, tornagyakorlatok, gyógyszerek és műtét is segíthet a problémán.
Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy szervezetünk nem csak iváskor, de evéskor is folyadékot vesz fel. A napi ajánlott 2-3 literes folyadékmennyiséget azonban nem kell teljes egészében ivással magunkhoz venni. Levesekben, gyümölcsökben is van folyadék. A vesék a feleslegessé váló bomlástermékeket vízben oldva kiválasztják, vizeletet gyártanak, amely a húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba jut. Ahogy a hólyag folyamatosan telik, izmai elernyednek s különleges szöveti felépítésének köszönhetően fala megnyúlik és kitágul. A folyadék távozását a húgycső körüli záróizom segíti, a hólyagtartalom normális esetben csak kellően telt állapot elérése után ürül. A húgyhólyag vizelettartását és ürítését szabályzó központ a gerincvelőben van és már újszülötteknél is működik. A nem szobatiszta kisgyerek is csak bizonyos időnként pisil, majd lassan megtanulja, hogy ezt akaratával irányíthatja. A feszülés bizonyos fokánál az agy jelzést kap és vizelési inger jelentkezik. Egészséges felnőtteknél a hólyag teltségi állapota által vezérelt ingerek és az akaratlagos izomzathoz visszafutó ingerek összműködése által jön létre az akaratlagos vizelés. A legtöbb ember naponta többször is üríti húgyhólyagját, alkalmanként akár fél liter folyadék is távozik.
Sajnos ez a folyamat nem mindenkinél megy zökkenőmentesen. Az egészséges, erős gátizomzat tartja a húgyutak szerveit és zárva marad a húgyhólyag. Ha ezek az izmok veszítenek erejükből és rugalmasságukból, akkor viszont vizeletszivárgás lép fel. A gátizmok meggyengülnek, amelynek különféle okai lehetnek. A gyengébb gátizomzatot örökölni is lehet s gyakran már fiatal korban jelentkeznek emiatt a problémák. A testsúlyfölösleg ugyanígy megterhelheti a gátizomzatot. A terhesség és szülés szintén hozzájárulhat az inkontinencia megjelenéséhez, de a nem megfelelően végzett nőgyógyászati beavatkozások, műtétek is előhozhatnak ilyen panaszokat.
Kialakulásának okai
Nők és férfiak esetében egyaránt találkozunk vizelet visszatartási problémákkal. Az 50-60 év körüli hölgyeknél a változókorban beköszöntő hormonális változások hatással vannak a medence- és hastájék izmainak állapotára. A férfiaknál pedig a prosztata-betegségekben (megnagyobbodás, gyulladás, rák) szenvedőknél gyakori. A húgyhólyag állapota a testmozgás hiányával, a gátizomzat gyengeségével is összefüggésben lehet. Ez alól a sportolók sem kivételek s az is kialakíthatja a kellemetlen panaszokat, ha hasizmaik aránytalanul erősebbek, mint a gátizomzatuk. A felsoroltak mellett idegrendszeri károsodás, gyógyszerszedés, székrekedés éppúgy az okok között szerepel, mint a fertőzés. A felfázással is vigyázni kell, de a túlzott folyadékfelvétellel járó betegségek és állapotok is okozhatnak átmeneti inkontinenciát. A szorongás is kiválthatja a betegséget, sokak által ismert a váratlan helyzetekben fellépő stressz-inkontinencia is.
A tünetek felismerése
A vizelettartási és vizeletürítési zavarok orvosilag határterületi problémák. A férfiaknál urológiai, a nőknél nőgyógyászati vizsgálatokat igényel. Az erősebb nem képviselőinél andrológiai ismereteket és körültekintést is igényel a betegség megállapítása. A diagnózist akkor lehet felállítani, ha az orvos meghatározza, milyen okból alakult ki betegségünk és az inkontinencia mely formája okozza a panaszokat.
A pácienst először kikérdezik, amelynek lényege az, hogy kiderüljön milyen körülmények között tapasztal vizeletvesztést, milyen vizelési ingert érez, mennyi vizelet távozik és mióta vannak panaszai. A szakemberek továbbá arra is kíváncsiak, hogy a beteg szerint romlik-e az állapota. A kórtörténet helyes felállításához a nők esetében az is hozzátartozik, hogy elmondjuk a kezelő orvosunknak, hogy hány szülésünk volt. A továbbiakban hüvely-, vizelet- és vérvizsgálat történik. Szükség lehet hólyagtükrözésre, valamint a telt és üres hólyagban uralkodó nyomás meghatározására is. A pontos diagnózishoz hozzátartozik az általános kivizsgálás is.
A vizelet-inkontinencia fokozatai
A betegségnek különböző súlyossági fokozatait különböztetjük meg. A stressz-inkontinencia esetén az enyhe tünetek teljesen meg is szüntethetők a megfelelő odafigyeléssel és kezeléssel. II-es stádiumról akkor beszélünk, ha már kisebb megerőltetésre, akár egy séta során is távozik vizelet. A III. stádiumban nyugalomban sem lehet elkerülni a kellemetlenséget.
Kezelés és megelőzés
Enyhe panaszok esetében egyszerű életmódváltás is megszünteti a panaszokat, ha az ember odafigyel a rendszeres vizeletürítésre, kerüli az alkoholfogyasztást és a vízhajtó hatású italokat, emellett edzi az érintett izmokat, tornáztatja azokat.
Gátizom tornagyakorlatok és gyógyszerek
Az elgyengült gátizomzat miatti inkontinenciát a gátizomzat tréningjével, néhány gyakorlat rendszeres elvégzésével lehet megelőzni. A panaszok fennállása esetén pedig enyhíteni vagy megszüntetni. Szakemberek szerint az ösztrogénhiánnyal összefüggésben jelentkező inkontinenciát a hormonpótló kezelések sok esetben enyhítik. Jó hatásúak a helyileg alkalmazható hormontartalmú tabletták és a kúpok is. A sürgősségi inkontinenciára gyógyszeres kezelést alkalmaznak, ez a vizelés ingerküszöbét csökkenti.
[caption id="" align="aligncenter" width="960"] A betegséget sokszor gyógyszerekkel is tudják kezelni, műtét csak súlyos esetben indokolt (képünk illusztráció)[/caption]Műtéti beavatkozás
Ha anatómiai eltérések észlelhetők, például hólyagsérv kínozza a beteget, tartós gyógyuláshoz műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Ennek lényege a húgycső-húgyhólyag szög és így a hólyagnyak eredeti anatómiai helyzetének visszaállítása. Nem kell tőle megijedni, 20-30 perces beavatkozásról van szó, amely után 2-3 napos kórházi fekvés ajánlott. A hasi típusú beavatkozás egy apró, a bikinivonalnál ejtett bőrmetszésből történik. A műtétek idősebb korban, akár 60-70 évesen is tartós, akár végleges panaszmentességet eredményeznek.
SCSE