Helyi közélet

2016.10.20. 06:48

„Természetvédő tündérmese”

fenyvesi

Szécsény. Majsányi Lászlóné – írói nevén Majsányi Katalin – tanári pályájának nagy részét Szécsényben töltötte. 1978 óta él a városban, 15 évig a mezőgazdasági szakközépiskola tanára, majd igazgató-helyettese volt. Ezt követően Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium megalakulásától kezdve, az intézményben tanított nyugdíjba vonulásáig. Ez után kezdett írni.

A közelmúltban a szécsényi Városi Könyvtárban Csatlós Noémi könyvtárvezető szervezésében – igen nagy érdeklődés mellett mutatták be a harmadik könyvét. A találkozón részt vett a kötetet megjelentető Álomgyár Kiadó vezetője, Gönczi Péter és a felelős kiadó, Nagypál Viktor. A bemutatót követően beszélgettem Majsányi Katalinnal.

[caption id="" align="aligncenter" width="627"] Majsányi Katalin a harmadik könyvét mutatta be[/caption]

Kedves Kati, az elmúlt néhány évben rendszeresen találkoztunk egy-egy megjelenő írása kapcsán. Eleinte rövidebb írásokkal jelentkezett, novellákkal, versekkel, amelyek különböző antológiákban láttak napvilágot. Közben egy önálló kisregénnyel (A jó szándék kavicsai címmel), tavaly nyár elején pedig Lina című regényével lepte meg az olvasóit. Ezek az írások jó részt önéletrajzi ihletésűek voltak, a gyermekkorát, diákkorát idézi meg bennük, sőt egy novellája a tanároknak, a szécsényi szakközépiskolásoknak is emléket állít. Most azonban egy igazi fantázia világot ígér az új könyv ismertetője. Hogyan nevezné: meseregény, vagy a ma oly divatos fantasy?

Nem a divat befolyásol, amikor inkább a fantasy megjelölést használom. Ez a megjelölés áll közelebb a regényemhez, bár nem mindenben követem a műfaj leghíresebb alkotásainak példáját. Az én könyvemben is keveredik a valóság és a fantasztikum, a valóságos figurák mellett nagy szerepet kapnak a tündérek, manók, koboldok is; sok kaland, küzdelem, rejtély teszi izgalmassá a cselekményt, de a szereplők lelki fejlődése és az érzelmek rajza legalább olyan fontos a történetben, mint a fordulatosság.

Hogyan kezdte írni ezt a regényét?

Hét-nyolc éves unokáimmal, játék közben találtunk ki a történeteket, apródokról, lovagokról, tündérekről. Ezeket a történeteket dolgoztam fel az ő számukra, karácsonyi ajándékként egy kis meseregényé, aztán a következő évben a folytatást is megírtam nekik. Miután ezt megkapták, elolvasták, néhány évig nem nyúltam hozzá a kézirathoz. A Lina kiadása után vettem elő újra a szövegeket, és kezdtem hozzá az átdolgozáshoz. Egy évet fordítottam rá, nagyon sok átírni valót találtam benne, és sok új résszel is kiegészült a szöveg, míg megkapta a végleges formáját.

Miért fordított ennyi időt erre a könyvre?

Azt kell mondanom, szívügyem ez a könyv, ez a „természetvédő tündérmese”. Szeretném, ha az izgalmas történet mellett a természet szeretetét is megérezné az olvasó, ha azonosulni tudnának az erdőtündérrel, aki azért született, hogy óvja az erdőt, annak minden csodáját.

Melyik korosztálynak ajánlja leginkább a könyvét?

Nyolc-tíz éves kortól kezdve, mindenkinek aki vágyik arra, hogy egy varázsos világba lépjen át olvasás közben, és igazi emberi érzelmeket keres a csodák körében is.

Szenográdi Ferenc

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában