Püspöki emlékműszentelés

A nyugat-nógrádi térségben immár a hatodik községben szépítették meg a helyi első világháborús emlékművet. A katolikus templom szomszédságában rendezett vasárnap délelőtti ünnepségen dr. Beer Miklós váci megyéspüskök szentelte meg a felújított mementó-oszlopot.

Hegedűs H.

Szendehely. „Fel, fel vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára” – ezzel az 1848-as közismert nótával köszöntötte a Budapesti Helyőrség fúvószenekara a dr. Beer Miklós által bemutatott szentmiséről kivonuló híveket és az avatóünnepség részvevőit, majd a díszőrség tagjai szurony tűztek fegyverükre és katonás léptekkel elfoglalták helyüket az emlékmű két oldalán. A Himnusz hangjait követően egy általános iskolás kislány, Kósa Vanessza lépett a mikrofonhoz, aki Gyóni Géza, az oroszországi hadifogságban elhunyt híres költő harctéren szerzett „Csak egy éjszakára” című versét szavalta el.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Ezután dr. Beer Miklós megáldotta és megszentelte az emlékoszlopot. A püspök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a „Nagy Háborúként” emlegetett világégés során hősi halált halt katonák példájából az utókornak erőt kell meríteni, és ezek a példaképek éljenek tovább a következő és következő feltörekvő nemzedékekben is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

A szendehelyi hagyományőrzők által előadott, a magyarországi nemzetiségek himnuszaként ismert „Uram, áldd meg ezt a földet ” című dal után Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára mondotta el ünnepi beszédét. Az első világháború századik évfordulóján színpadra állított, Molnár Ferenc: Fehér felhő című darabjára utalt. Ebben a színműben az író saját, 1914-15-ös haditudósítói élményeit tárja a közönség elé. A párhuzamosan zajló történetben a fontos ütközetük előtt álló és már a halálba készülő magyar huszárok beszélgetnek a sorsról. Feltűnnek az otthon maradó asszonyok, feleségek és anyák, akik levélben fogalmazzák meg fájdalmukat és kétségeiket, majd amikor hites urukról nem kapnak többé hírt, egy érzelmes mesében mondják el a gyermekeknek, hogy az apák, a huszárok már egy távoli, fehér felhőn vannak, és ott az angyalok segítségét kérik, hogy ne véresen, sebesülten kelljen lenniük a túlvilágon, hanem kaphassanak tiszta, rendes egyenruhát. Az angyaloknak pedig megmutatják, hol található az a magyar föld, amelynek védelméért fegyvert fogtak, majd meghaltak, mert ahol becsület van, csak ott kell, csak ott érdemes meghalni. A helyettes államtitkár hozzátette, ez a felújított obeliszk éppen e fehér felhő huszárjainak állít emléket, akiknek nevét talán nem őrzik meg a történelemkönyvek, de az utókor tiszteletében mindenkorra megmaradnak. A hit és becsület harcosai voltak ők, a harctérre vezényelt közel négymillió katona, a nyolcszázezer hadifogoly, és a csatákban elesett hatszázezer ember. Fülöp Attila kiemelte: igaza volt Görgey Artúrnak, a ’48-49-es szabadságharc tábornokának, aki Buda várának bevétele után azt mondta a beosztott fiatal tisztjeinek: a következő generáció talán már meg sem emlékezik a mi hős tetteinkről, és lehet, az azt követők már magát a szabadságot sem fogják értékelni és megérdemelni. Ebben a tábornok egyértelműen arra utalt, hogy a szabadság kivívásáért minden korban meg kell küzdeni, és mi, magyarok az átlagosnál többet kellett ezért harcolnunk. Most, a békében is, amikor a tárgyalóasztalokhoz ülve kell megvédeni a nemzeti szuverenitásunk. Petőfit idézve tehát tisztelnünk illik a közkatonákat, mert ők nagyobb hősök, nagyobb alakok a szemünkben, mint a dicső hadvezérek – fejezte be szavait a politikus.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

A szendehelyi hagyományőrzők németül elénekelt újabb dalát követően Steinbach György alezredes, a Budapesti Helyőrség képviseletében osztotta meg gondolatait az esemény résztvevőivel. Kifejtette, azok a személyek, akiknek nevei ezen az oszlopon olvashatóak, a legdrágább kincsüket, az életüket adták a hazáért, és nincs olyan magyar család, aki az első világháborúban elesett férjért, gyermekért, hitvesét ne imádkozott volna. Ezeknek a katonáknak a legkegyetlenebb sors jutott, idegen földben, sokak jelöletlen sírokban leltek örök nyugalomra, és a leszármazottak számára is a legvégsőbb időkig az elmékbe rögzültek a drámák, a háború szörnyűséges évei pedig viszonyítási pontokká alakultak a mindennapokban, és a lenyomatok mindenütt kimutathatóak, a győztesek és a vesztesek oldalán egyaránt. A vesztesek fájdalma az egész közösségre bénítóan hatott a társadalomban, és még azt is el kellett viselni, hogy a korábbi ellenfél, a szovjet álcában minket megszálló Oroszország semmibe veszi ezt az emlékezetet, és megpróbálja eltüntetni a nyomait is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

Száz év szükségeltetett, míg az eredeti feliratok, eredeti díszítések visszakerülhettek ezekre az emlékművekre. Közös feladata tehát az utókor generációinak, hogy ezek a mementók sorra megújuljanak, a soha nem késő búcsúzás jegyében – mondta az alezredes.

[caption id="" align="aligncenter" width="1412"] Fotó: Danyi Lilla[/caption]

A koszorúzást követően, zárásként Altsach Ignác, Szendehely polgármestere szólt a megjelentekhez. Röviden felelevenítette az első világháborús emlékoszlop felállításának és későbbi sorsának történetét. Csak 1925-re derült ki pontosan, hogy a frontokra vonult száztíz helyi férfiből harmincnégyen vesztek oda a vérzivatarban, így ebben az esztendőben Szendehely is eleget tett a törvényi kötelezettségnek.  Ráadásul a kőfaragó-szobrász mesterek arra is ügyeltek, hogy a halottak neveit azon égtáj alá véssék, ahol a csatatereken elpusztultak. De jöttek a szovjet hódítók, és 1945 után a kardokat és az égtájakat eltávolították az obeliszkről, de a vandál kezek nem végezhettek teljes munkát, mert a rendszerváltás után tökéletesen sikerült a restaurálás. A polgármester végül elmondta, Szendehely méltóképpen felkészült a százesztendős évfordulóra, és ez a megszépült oszlop arra figyelmeztessen mindenkit, ezentúl békében kell élnünk.

[images cols="six" lightbox="true"> [image link="18393" image="18393"> [image link="18394" image="18394"> [image link="18396" image="18396"> [image link="18397" image="18397"> [image link="18398" image="18398"> [image link="18389" image="18389"> [/images>