Pálinkás József vehette át az Antall József-díjat

Budapest. Antall József szuverén ember volt, akin látszott a belső szabadság - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön az Akadémián abból az alkalomból, hogy Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnöke átvehette az Antall-díjat. Az elismerést Antall Józsefné, az egykori miniszterelnök özvegye adta át. (MTI)

Balog Zoltán a díjazott méltatásában kiemelte, hogy tiszteli Pálinkás József iróniáját, öniróniáját, ami a politikában is nélkülözhetetlen. Pálinkás József beszédében elmondta, közel áll hozzá a díj névadójának értékrendje, elkötelezettsége. Antall Józsefet az egyik legnagyobb magyar államférfinak tartja. A díjazott szerint az egyéni élet a közösségben teljesedhet ki, ez ad értelmet a munkának, a szolgálat a legfontosabb. Lovász László, az Akadémia elnöke beszédében rámutatott: a tudomány nemcsak a világ megismerése, hanem a közösség szolgálata is. Pálinkás József az akadémiai lendület program beindításával lehetőséget adott sok tehetséges magyar fiatalnak, hogy hazájában folytatassa kutatómunkáját. Kitartó, konfliktusokat felvállaló elnöki tevékenységének köszönhetően pedig megújult az Akadémia kutatóhálózata - mondta. Lovász László felidézte, hogy a díjazott 1995-ben lett az Akadémia levező, 2004-ben pedig rendes tagja, 1998 és 2002 között az első Orbán-kormány oktatási tárcájának politikai államtitkára, majd minisztere volt, 2008-tól hat éven át az Akadémia elnöke, jelenleg pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A díjátadást megelőzően a negyedszázada alakult Antall-kormányra emlékeztek az egybegyűltek.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye, az Antall József Tudásközpont alapítója átadja az Antall József-díjat Pálinkás Józsefnek, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökénekMTI Fotó: Illyés Tibor[/caption]

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke méltatta a díj névadójának történelmi teljesítményét és a hazáért vállalt mártíromságát. Az Antall-kormány 1990-ben egy kommunizmus által tönkretett országot örökölt, amelyet vissza kellett vezetni a nyugati világba, a diktatúrából a demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba. A várakozások és szűk lehetőségek között azonban hatalmas volt a szakadék - fejtette ki. Gulyás Gergely felidézte Antall József emlékezetes kijelentését, amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, és leszögezte: a magyar állam csak egységes magyar nemzetben gondolkodhat, minden magyar felelős minden magyarért. Antal József vetett, hogy ez a nemzet arathasson - tette hozzá. Boross Péter, az Antall-kormány egykori tagja és Antall József követője a miniszterelnöki székben közölte: Antall József jobb hírét keltette az országnak, mint amilyet az ország akkori állapota indokolt volna. Bethlen Gábor, a négy évszázada élt erdélyi fejedelem szavaival Boross Péter úgy jellemezte az Antall-kormány helyzetét: "Mi is tudtuk volna, mit kellene tennünk, de cselekedtük azt, ami lehetséges volt". Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia, a díjat adományozó Antall József Tudásközpont igazgatója elmondta: az általa vezetett intézmény feladata, hogy a következő generáció minél felkészültebb legyen. Hozzátette: édesapja számára különösen fontos volt a demokrácia, az euro-atlanti elkötelezettség és az önálló vélemény tisztelete. A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést tartottak az Antall-kormányról, amelyen részt vett Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, Kónya Imre, az MDF egykori frakcióvezetője és Marinovich Endre, az Antall-kormány miniszterelnökségi kabinetfőnöke. Jeszenszky Géza többek között arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt negyedszázadban már nem érvényesült az, amire korábban Magyarország történelmében sok példa volt, hogy a külföld rosszakaratúan rákényszerítette az országra, amit az itt élők nem szerettek volna. Ugyanakkor az elhúzódó uniós csatlakozásnak az EU magyarországi megítélésre gyakorolt kedvezőtlen hatását érzékeltetve úgy fogalmazott: a hosszúra nyúlt mátkaság a szerelem rovására ment. Bod Péter Ákos kiemelte: sokan elfelejtik, hogy a magyar gazdaság 1990-re krízisbe jutott, még a sikerágazatnak tartott mezőgazdaság is megroggyant, a keleti piacok elvesztése pedig összefüggött azzal, hogy azok az országok nem tudtak fizetni. Kónya Imre azt emelte ki, hogy a kormány és a parlament élére két igazi demokrata, Antall József és Szabad György került, teljesítményük máig megkerülhetetlen. Az egykori MDF-es politikus szerint a taxisblokád jelezte, hogy a 40 év kommunizmus nem múlt el nyomtalanul, az emberek egy jelentős része a nemzeti kormánnyal szemben a taxisokat támogatta. Marinovich Endre a média kapcsán arra hívta fel a figyelmet: Antall József elsősorban szűk körben kommunikált jól, kiválóan megértette magát egy munkahelyen a kollégákkal, vagy az iskolában a diákokkal. Idén a rendszerváltoztatás utáni első magyar kormány, az Antall-kormány hivatalba lépésének negyedszázados jubileumáról megemlékező Antall 25 programsorozat keretében adták át az Antall-díjat, mellyel azok tevékenységét ismerik el, akik munkájukkal eredményesen szolgálták, szolgálják a nemzet fejlődését. Antall-díjban részesült 2010-ben Ayklerné Papp Zsuzsa, a Rakoczi Foundation Canada elnöke, 2012-ben Bernhard Vogel, Türingia tartomány egykori miniszterelnöke, a Konrad-Adenauer-Stiftung korábbi elnöke, 2014-ben Roman Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete.