Optimizmus, nyelvtanulás és kitartás…

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének közreműködésével meghívta Salgótarjánba Magyarország utazó nagykövetét, Habsburg Györgyöt. A diplomata meglátogatta az oktatási intézményt és a városházát, majd előadást tartott a József Attila Művelődési- és Konferencia-központ színháztermében. Beszédében egyebek mellett beszélt családjának száműzetéséről, gyermekkoráról, valamint néhány jó tanáccsal is ellátta a lelkes diákokból és tanárokból álló közönséget. Salgótarján. – Mint az ismert a Habsburg család politikailag nagyon aktív volt több évszázadon át. Azonban az sokkal kevesebb helyen van leírva, hogy mi is történt a családtagokkal az első világháború után – kezdte beszédét Habsburg György.

[caption id="" align="aligncenter" width="753"] Habsburg György látogatást tett a "Közgében"[/caption]

– Nagyapámat a hozzátartozóival együtt először száműzték Svájcba, majd onnan angol hadihajóval vitték őket a Portugáliához tartozó Madeira szigetére, ahol a család sorsa nagyon nehéz volt, ugyanis nem volt anyagi háttér, s csak a helyieknek köszönhették, hogy tető volt a fejük fölött és volt mit enniük. Rövid idő elteltével nagypapám itt tüdőgyulladást kapott, és mivel nem volt pénz az orvosra és a gyógyszerekre két éven belül elhunyt. Ezután néhány évvel a spanyol király meghívta a családot Spanyolországba, azonban a pénztelenség miatt itt sem tudtak segítség nélkül élni. Majd kitört a második világháború és a családnak újra menekülnie kellett, s így jutottak el Amerikába. A harcok után édesapám vett egy házat Németországban, mert a család nem tudott hazamenni. Végül 1967-ben hazatérhettünk Ausztriába, majd a Fal leomlását követően eljutottunk Magyarországra is – folytatta. Gyermekkoráról egyebek mellett elmondta, hogy szerencsés helyzetben volt, hiszen kisgyerekként rájött az élete, mint egy átlagos embernek. Erre abból következtetett, hogy a München melletti házukhoz hihetetlenül sok látogató érkezett, amikor az édesapja otthon volt. S innen jött neki az ötlet, hogy elkíséri édesapját, aki sok rendezvényen vett részt szerte Európában. Ezeken az utazásokon tapasztalta meg azt is, hogy milyen történelmi kötődések vannak a családjának, hiszen ketten sokat beszélgettek a történelemről, földrajzról.

[caption id="" align="aligncenter" width="753"] Séta a belvárosban - Bablena Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke, Baranyi Zoltán, a Táncsics igazgatója és Dóra Ottó polgármester társaságában[/caption]

Hozzátette: gyerekként megtanult több idegen nyelvet és azt is, hogy Habsburgként kicsit másként kell viselkednie, hiszen ha valami jót vagy rosszat tesz az ugyanúgy jó, illetve rossz az egész családnak. Beszéde zárásaként megosztott az élet minden területén alkalmazható néhány hasznos tanácsot: miszerint mindenki próbáljon ebben a pesszimista felfogású világban optimista maradni, hiszen az ilyen gondolkodás következtében számos új út nyílik meg. Továbbá törekednünk kell a nyelv vagy nyelvek elsajátítására, mert az összes idegen nyelv nagyon sok új kaput nyit meg. Végül a pedig legfontosabb, hogy az akadályok ellenére mindig menjünk tovább a saját utunkon.