Önerőből nem léphet előre a város

Más szerep a polgármesterség, mint előtte az alpolgármesterség volt – mondta lapunk kérdésére Fekete Zsolt, Salgótarján első embere. A februári választás óta eltelt időszak tapasztalatairól, a megyeszékhely életét érintő legfontosabb kérdésekről, az előttünk álló időszak terveiről beszélgettünk a városvezetővel, nem kerülve a gondok kérdéskörét sem; utóbbiak főleg a humánellátásban, illetve szociális területen jelentkeznek.

Salgótarján. – Korábban a Salgótarjáni Kistérségi Társulás elnöke voltam, a terület mozgástereit tapasztalatból is ismertem, ahogyan a hiányosságait is. Már ekkor készült felmérés a város szociálpolitikai helyzetéről, ami szomorú képet mutatott Viszont akkor már sikerült meghatározni azokat a célokat és azt a stratégiát is, ami előrelépést jelenthet – mondta Fekete Zsolt. – Megválasztásom után, márciustól, már polgármesterként a legfontosabb a tapasztalatok bővítése, a város helyzetének vizsgálata volt. Már ekkor világossá vált, hogy Salgótarján önerőből nem tudja fenntartani magát, meg kell lépni olyan változtatásokat is a fennálló struktúrákban, amiket városlakóként magam sem fogadnék szívesen

Ilyen volt például a buszközlekedés átalakítása.

Ugyanakkor kitörési pontokat kerestünk, elsősorban a város működése és a fejlesztések területén. Ehhez mindenképpen szükség lenne a kormány Modern Városok Programjában meghirdetett támogatásokra. A megyei jogú városok közül eddig négy maradt ki a miniszterelnöki látogatások sorából, közöttük Salgótarján is.

[caption id="" align="aligncenter" width="778"] A politikát félretéve kell dolgozni a város érdekében! Az első Salgótarján fejlődése, egyfajta egyensúlyi állapot elérésével – hangsúlyozta Fekete Zsolt polgármester Fotó: Gyurkó Péter[/caption]

– Tudunk valamit arról, hogy mikor kerülhet sorra a megyeszékhely?

– Eddig két egyeztetés volt erről a miniszterelnökséggel, de az időpontot nem ismerjük.

– Mik a város főbb fejlesztési elképzelései?

– Három vezérelv mentén dolgoztuk ki ennek stratégiáját, figyelembe véve a túlélés lehetőségeit is. Egyrészt nagyon fontos, hogy minden fejlesztésünk nullszaldós legyen, mert a város nem engedheti meg magának, hogy utána a költségvetéséből finanszírozzon bármit is. Másrészt azok a fejlesztések, amelyek nem emelik a város bevételeit, – ilyen például a tömegközlekedés –, olyan állapotba kerüljenek, hogy a városlakók igényeit kielégítsék, emellett kormányzati támogatással valósuljanak meg. Harmadrészt olyan környezetet és infrastruktúrát kell létrehoznunk, ami vonzó a befektetők számára. A völgyváros jellegből fakadóan nem tudunk nagy, zöldmezős iparterületeket biztosítani az esetleges betelepülőknek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a régi gyárak, üzemek területén barnamezős beruházások valósuljanak meg. Ezek lehetnek ipari termelőüzemek is, szolgáltatást nyújtó létesítmények is, még az is elképzelhető, hogy valamelyiket turisztikai célra lehet hasznosítani.

Fentiekért az időközi választás kampányában is megfogalmazott irányelvek szerint a politikát félretéve kell dolgozni a város érdekében! Ez persze nem jelenti azt, hogy a pártok a saját érdekeiket nem érvényesíthetik, de az első Salgótarján fejlődése, egyfajta egyensúlyi állapot elérésével.

– Helyi szinten ez bizonyára nem gond, de mi a helyzet országosan?

– Salgótarjánnak a kormányzattal is együtt kell működnie a város és a térség problémáinak megoldásában. Ezek egy részét a város vezetése, más részét pártok javaslatára dolgoztuk ki, figyelembe véve a szakmai szempontokat is. Például, ha fel kell újítani egy utat, az független a pártpolitikától, legfeljebb a burkolat színén vitatkozhatunk Fontos persze, hogy a pártok közötti eredményes vita megtörténjen.

– Mik a tapasztalatai a civil szervezetekkel?

– Polgármesterségem első hónapjai az irodához kötöttek, ettől függetlenül is sikerült tárgyalni nem csak a civil, hanem a gazdasági szféra képviselőivel is. Megismerkedtem álláspontjukkal, ki, hogyan látja Salgótarján jövőjét, mik a fejlesztési elképzelései. Kaptam egy ötlethalmazt, ami persze számos ponton átfedi az önkormányzat terveit is, sőt, mondhatom azt, hogy nagy eltérések nincsenek, függetlenül iskolai végzettségtől, világnézettől, párthovatartozástól. Azt nagyon jónak tartom, hogy elkezdődött egy olyan együttgondolkodás, ami a város fejlődését előbbre viheti!

– Hol tart a városban a felsőfokú képzés újraindításának ügye?

– Az Óbudai Egyetemmel sikerült kötni egy olyan együttműködési megállapodást, aminek köszönhetően 2017-től a városban megkezdődhet a felsőfokú szakképzés, kezdetben 30-50 diákkal. Ebből alakulhat ki a diplomát is adó felsőfokú képzés, néhány év után. A tervek szerint 250-300 diák tanulhat majd Salgótarjánban. A város évente 20 millió forinttal járul hozzá ennek megvalósításához. Az nagyon fontos, hogy a szakmai gyakorlatra nagy hangsúlyt helyező duális képzés bevezetésével a helyi vállalkozások olyan szakembereket képezhetnek ki, amilyenre éppen szükségük van. Ez hosszútávon a város életében is meghatározó lehet. A városnak persze lesznek plusz feladatai, a Népjóléti Képzési Központ épületében biztosított hely mellett gondoskodni kell a hallgatók igényeiről is, a könyvtári hozzáféréstől a szálláslehetőségig. Elsősorban a helyi fiatalokra számítunk, hogy a képzésben részt vesznek, de természetesen érkezhetnek más településekről, vagy a Felvidékről is.

– Mik a munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervek?

– Az önkormányzat nem tud munkahelyeket teremteni, de a kedvező feltételeket biztosíthatja a betelepülő vállalkozásoknak. Reményeink szerint a Modern Városok Programjában erre a célra is kapunk támogatást. Egyébként érdekes helyzet állt elő. A szociálpolitikai koncepció elkészítésekor kiderült, hogy a városban 2000-2500 tartós munkanélküli él. A gazdasági élet szereplőivel történt egyeztetések során az is kiderült, hogy van a városban vagy 500 üres álláshely, de nincs kivel betölteni. Persze többnyire betanított munkásokat keresnek, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelenleg ezek a jövedelmek nincsenek versenyképes szinten.

– Mit lehet itt tenni?

– A társadalmi különbségek nagyok. Tíz éven belül jó lenne eljutni oda, hogy az akkor 14-15 éves gyerekek hajlandók legyenek szakmát tanulni és elhelyezkedni. Az egész országban, de Salgótarjánban különösen, a rendszerváltás után az inaktívak újratermelődése gyorsabb volt, mint az aktívaké, a jó példaképek pedig elmaradtak a gyerekek elől. Felnőtt egy olyan generáció, amelynek egy része nem látta munkába indulni, vagy onnan érkezni a szüleit. Ezen kellene nagyon gyorsan változtatni, szemléletváltás is kell hozzá, az iskolák szerepe is óriási a korai fejlesztésben, a tanodai programok is sokat segíthetnek. A kormányzatnak is javaslatot teszünk a kedvezőtlen folyamatok megállítására, ha lehet, megfordítására Ezen együtt kell dolgozni, nem megy másképpen! Ami az oktatást illeti, ha az állam átveszi az iskolák fenntartását, az a jövőben az önkormányzatnak segítséget jelenthet. A salgótarjáni iskolákban nem csak helyi gyerekek tanulnak, hanem a környező településekről is sokan bejárnak, úgyhogy figyelembe kellene venni az ebből keletkező költségeket is.

Abban is reménykedem, hogy ahol kisebb az egy főre jutó adóbevétel – Salgótarjánban különösen rossz a helyzet – ott lesz valami kiegészítő állami támogatás.

– Mik a főbb gondok a megyeszékhely egészségügyi helyzetével?

– Az egészségügy nagy probléma A házi-, a fog- és a gyermekorvosok átlagos leterheltsége nagyon magas. Sok olyan idősebb orvos dolgozik még, akinek már megérdemelt pihenését kellene töltenie, de nem teszi, hogy a rendszer legalább már a jelenlegi szinten működni tudjon. Tettünk kísérletet arra, hogy fiatal orvosokat hívjunk a városba, ennek érdekében meghirdettünk tavasszal egy nyári tábort, hogy jöjjenek el hozzánk, ismerjék meg a várost és környékét. Összesen négy jelentkező volt, a tábor megszervezéséhez kellett volna legalább húsz, úgyhogy idén már ősszel elkezdjük a szervezést

Az egészségügy fejlesztésére a TOP pályázatait is szeretnénk kihasználni, több, önkormányzati tulajdonú orvosi rendelő megújul majd a támogatásoknak köszönhetően. Reményeim szerint a várossal együtt!

 

Faragó Zoltán