Negyven éve védi a biztonságunkat a gyarmati polgárőr

– 1976 óta lát el bűnmegelőzési tevékenységet.

– Akkori munkahelyemen, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati üzemegységében megalakítottuk az önkéntes határőrcsoportot, a létszámunk folyamatosan mintegy tizenöt-húsz fő között mozgott. Ez egészen a rendszerváltásig tartott.

– Magyarnándorban, 1991-ben az elsők között alakult meg megyénkben a helyi polgárőr-egyesület, amelynek ön is alapító tagja volt.

– A községben működött a vállalkozásom. Sándor István polgármesterrel és néhány lelkes társammal megalapítottuk az egyesületet. Erre igen nagy szükség volt, mert 1990-ben teljesen megszűnt az önkéntes rendőrség, amivel űr keletkezett a civil közrendvédelemben, ezt be kellett tölteni. Fokozatosan bővült a belépő személyek köre, és remek kapcsolatokat alakítottunk ki a városi rendőrkapitányságok és a határőrség vezetőivel. A jó kapcsolatok ma is alappillérei a munkánknak.

– 1991-ben csupán 15 csoport volt, mára azonban 95 polgárőr-egyesület működik a megyében, közel háromezer taggal. Minek köszönhető ez?

– Egyrészt úgy érzem, kimagasló szervezői munkát végeztünk, másrészt hamar rájöttek az emberek, milyen hatékony szerep hárul az önkéntesekre a közterületek megfigyelésében. És az egyenruhások is gyorsan megtapasztalták, mennyire hasznos a közös tevékenység. Tizenkét helyi egyesületünk egyben önkéntes tűzoltó is.

Névjegy

Vass Miklós 1953-ban született Balassagyarmaton. Bűnmegelőzési munkát 1976-tól végez, 1991-től alapító tagja a Magyarnándori Polgárőr Egyesületnek. Ugyancsak alapítója az 1996-ban létrehozott Balassagyarmati Közlekedési Polgárőrségnek. 2002-ben alakította meg a balassagyarmati kistérségi önkormányzatok és polgárőr-egyesületek társulását Kistérségi Bűnmegelőzési Központ néven. A Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnökévé 2005-ben választották meg, de tagja az országos elnökségnek is. Két alkalommal érdemelte ki a Kopácsi Sándor Polgárőr Érdemrendet, és megkapta Az Év Polgárőre kitüntetést is. Munkája elismeréseként nemrég Nógrád Megyéért díjban részesült, amit a megyenapon vehetett át.

– Amióta 2005-ben megyei elnökké választották, egyre-másra köti meg a hivatalos együttműködési megállapodásokat a társszervekkel, egyéb ­intézményekkel.

– Nagyon fontosnak tartom az együttműködést, amit én inkább együtt gondolkodásnak neveznék. Elsőként a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal újítottuk meg az együttműködést, majd a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnokával, dr. Budai István dandártábornokkal ültünk le a tárgyalóasztalhoz, aki maga is polgárőr. Ezt követték az újabb és újabb egyezmények, a megyei közgyűléssel és a kormányhivatallal például hármas megállapodás született. A települési önkormányzatok szövetségével, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a Cserhát Mentőkutyás Polgárőr Egyesülettel is kitűnő a kapcsolat. Ezek mind-mind erősítik a mi helyzetünket a bűnmegelőzés és a közrendvédelem területén, nem beszélve arról, hogy a polgárőrség tekintélye is növekedik. Örömmel mondhatom, hogy 68 polgármester váltotta ki a polgárőr-igazolványt megyénkben. 1996-ban beindítottuk a Nógrád Biztonságáért Programot, 2002-ben pedig balassagyarmati székhellyel létrejött a Kistérségi Bűnmegelőzési Központ, amihez kivétel nélkül csatlakoztak a járás ­települései.

– Mit tart a legnagyobb eredményeknek a Nógrád megyei polgárőrség életében?

– Több ilyen fejleményt említhetek. A létszám alakulásáról már beszéltünk, hasonlóképpen rendkívül nagy előrelépésnek számít, hogy a polgárőrtörvény értelmében, a mi polgárőreink is nyomon követhetik a térfigyelőkamera-rendszerek felvételeit. Minden településnek csak ajánlani tudom, hogy építse ki és bővítse a maga hálózatát. Ugyancsak jelentős eredménnyel járt a SZEM-mozgalom létrehozása, ami által a szomszédok jobban figyelnek egymásra, az értékeikre. A hatékonyságunk emelése tekintetében nélkülözhetetlen volt a jármű- és eszközállomány fejlesztése. A technikai feltételeket annak idején a nulláról kellett előteremteni, aztán kapunk a rendőrségtől leselejtezett járőrautókat. 2010 után nagyot javult a helyzet, üzemanyag-támogatásban részesültünk, a járműparkunk korszerűsödött, 6–8 évnél nem idősebbek a szolgálati kocsik, kiegészítő eszközöket, például zseblámpákat vásárolhattunk. Nyugodtan kijelenthetem tehát, hogy az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődésen estünk át. Jelentős mértékben javult a megye közbiztonsága, lecsökkent a bűncselekmények száma, büszkeséggel tölt el, hogy ez részben a polgárőrök tevékenységének is köszönhető. Feltétlenül ki kell emelnem még az iskolák környéki biztosításokban vállalt feladatot, amit kollégáink elsősorban a gyalogátkelőhelyeknél végeznek.

– Egyre több köztük a fiatal.

– A megyei polgárőrség kiemelten kezeli az ifjúság bevonását, megakadályozandó a személyi állomány elöregedését. Ezért indult be az ifjú polgárőrmozgalom, amely a 14–18 éves korosztály képviselőit várja – 2018-ban százötvenre duzzadt a számuk. Balassagyarmaton, a Kiss Árpád Általános Iskolában Demeter Gábor polgárőr tanár vezetésével zajlik az előkészítés, míg a Mikszáth Kálmán Középiskolában a rendészeti képzés keretében kapcsolják be a fiatalokat, hogy tanulmányaik befejeztével felelős jogkövető, a haza védelmét és szeretetét vállaló állampolgárrá váljanak. Itt Gál Zoltán polgárőr pedagógus a „főnökük”, és az intézmény alagsorában egy kisebb lőteret is kialakítottak, ahol a fegyverhasználatot gyakorolhatják a diákok.

– Mi a legnagyobb kihívás a jövőre nézve?

– Szeretnénk elérni, hogy a megye teljes területét lefedje a polgárőrhálózat. Szeretném, ha a polgárőrszolgálatok ellátása során még közvetlenebb kapcsolat alakulna ki a lakossággal, ahogy a kezdetekben is volt. Jelenleg még akadnak olyan – nem csak apró – települések, ahol ilyen-olyan okok miatt meghiúsult a helyi egyesület megszervezése. Sok helyen több falu hozott létre közös csoportot, és nagy öröm, hogy például olyan kisközségben, mint Garábon is alakulóban van a polgárőrség Kovács Zolán polgármester ­irányításával.