Kultúrkincsek, díjazottak és jó hangulat: így telt a megyenapunk

A római katolikus templom tőszomszédságában, a Hősök terénél felállított nagyméretű színpadon nyitották meg a megyenap rendezvényét. Dr. Kovácsné Nagy Mária, a házigazda település polgármestere elmondta, a falu számára hatalmas megtiszteltetésnek számít, hogy őket választották az esemény helyszínéül, amely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a Nógrád különböző vidékeiről ide érkezett emberek elmélyítsék kapcsolataikat.

Balla Mihály országgyűlési képviselő hangsúlyozta, itt valóban tökéletesen megmutatkozik, hogy Palócország széles tájain mire lehetünk méltán büszkék, milyen óriási kincseket rejt ez a varázslatos világ. Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős osztályvezetője Mikszáthot idézve a szülőföld fontosságát emelte ki, mondván az élet minden területén rendkívüli sokszínűségét mutatja ez a nógrádi táj, és néhány mondattal utalt arra, hogy a munkahelyteremtésben mennyire sikeres hazánkban a közfoglalkoztatás, amely értéket teremt, és amely 2019-ben is a megszokott lendülettel folytatódik.

Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke pedig a közösség szerepének a jelentőségéről szólt: ez az összefogás és együttműködés, ami a megyenap forgatagában is tükröződik, nagyszerűen rávilágít a megye igazi arcára. Hozzátette, nem a zsebekben, hanem a szívekben, a lelkekben, a dolgos kezekben lakozik az igazi gazdagság.

A hivatalos nyitányt követően a vendégek egy része átsétált a közösségi házba, ahol a díjakat és elismeréseket adták át, míg mások esernyőt ragadva megindultak a Patak felé vezető utcán, hogy elvegyüljenek a sátortábor kavalkádjában.

Séta a sátrak között

A díjátadás után tettünk rövid sétát a hagyományőrzés utcáján, a közfoglalkoztatási kiállításon. Elsőként, ami szemünk elé vetült, a kazáriak „standja” volt: az elmaradhatatlan népviseletes babával, valamint a sokféleképpen ízesített laskákkal. Szembe velük a nyugat-nógrádi helytörténész, Végh József ajánlotta könyveit. Nem maradhattak ki a sorból a kézműves mesteremberek, valamint az egyes intézmények és hivatásrendek képviselői, így a tankerületek, a katasztrófavédelem, rendőrkapitányságok és egyéb civil szervezetek, testületek képviselői.

Találkoztunk az egyedi textil-termékeket készítő becskei szövőműhely és galgagutai varróműhely munkatársaival is. Az általános iskolához vezető utca bejáratánál lévő kisszínpadon sorra léptek fel a különböző műfajokat előadó csoportok, mi éppen egy modern tánc produkcióba pillanthattunk be. De itt volt valóban Nógrád színe-java: karancslapujtőiek, varsányiak, rimóciak, és megannyi más településről érkezettek, akik gasztronómiai, népművészeti érdekességekkel lepték meg ara arra járókat. Az érsekvadkerti asszonyok pedig gyönyörű népviseletükben mi mással kínálgatták volna a déli órán megéhező látogatókat, mint az ízletes helyi sajátossággal, a tepertővel töltött nagygönccel.

A közösségi házban, dr. Kovácsné Nagy Mária röviden feltárta a jelenlévőknek Érsekvadkert több évszázados múltját, kitérve arra, hogy a megye hatodik legnépesebb településének környékén már az Árpád-korban, az egyházi birtokokon kiterjedt vadgazdálkodás zajlott. A huszonegyedik században pedig sikeres pályázatok révén fejlesztik a községet, így a közeljövőben korszerűbb épületbe költöztetik az óvodát, felújítják az iskolát, rendbe teszik a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszert, épül majd ipari övezet, illetve kerékpárút is.

Réthy Pál Nógrád gazdaságának fellendítésével kapcsolatban vezérelemnek nevezte, hogy marasztaló életteret kell teremteni itt a fiataloknak, megakadályozni az elvándorlásukat, a szülőföldön adva jövőképet a feltörekvő nemzedékeknek. Balla Mihály a kitüntetettek példáján keresztül hangsúlyozta az értékek teremtésének képességét és azok megbecsülésének fontosságát, amely lám, ilyen kiemelkedő színvonalú alkotókat és alkotásokat teremt. Végül Skuczi Nándor a díjátadó előtt kiemelte, a szülőföldhöz való ragaszkodás együtt jelenti a múlt tiszteletét, a jelen munkáját és a jövő építését, ezekben Nógrád megye kiváltképp élen jár.

Megyénk díjazottjai

Két vékony füzetbe összegyűjtve szerepeltek a megyei önkormányzat 2018-as díjazottjainak méltatásai. Nógrád megye díszpolgárának választották Murányi Sándor salgótarjáni pedagógust és Párkányi Raab Péter balassagyarmati származású szobrászművészt. Szontagh Pál-díjat vehetett át Szabó Csaba, Hollókő polgármestere, és Kanyó Judit, Varsány polgármestere. Bérczy Károly díjban részesült Hugyecz Erik motorversenyző és Ulveczki Edina erőemelő, edző. Szondi György-díjat kapott Tóth Péter tűzoltó alezredes, valamint a Szécsényi Rendőrkapitányság állománya.

A Nógrád Megye Gazdaságáért díj jutalmazottja a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság és az Urbán és Urbán Kft. lett, míg a sajtódíjat Kéri István újságíró kapta meg. A Nógrád Megyei Nemzetiségekért díj kitüntetettjei: Hrncsjár Mihályné, Vanyarc polgármestere és Dombovári Edina Nagybárkány polgármestere. A további szakmai elismerések között Perliczi János-díjat vehetett át Dr. Bagoly Sándorné Dr. Harrer Magdolna, a Pásztói Kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, illetve dr. Filip Gáborné balassagyarmati gyógyszerész, Veres Pálné díjban részesült Koós Istvánné gyógypedagógus és Pásztor Sándorné középiskolai tanár, míg a Salkaházi Sára-díjat Szepes Péter berceli tagintézmény-vezető és Nagy Gáborné kisterenyei bölcsődevezető. Nógrád megyéért elismerésben részesültek: Ambrus József, Borik Albert, Keresztes Imre, Medvácz Lajos, Molnár József, Orgoványi László, Sirkó Andrásné, Smitnya Sándor, Sulyok László, Sulyok Oszkár Jánosné, Tóth László és Vas Miklós.

A Nógrádikumnak 2018-ban nyilvánított megyei értékek: a bujáki kutyaköszörű, a kazári hagyományőrzés, benne az ófalu, a karikázó és a csárdás, a terényi kézzel-lábbal megszólaltatott harangok, a homokterenyei Szent Márton templom, Szécsény várának és egykori városfalának maradványai, Szurdokpüspöki monográfiái, amit Poschné Valus Piroska gyűjtött össze, a Palócföld folyóirat, illetve Varsány közösségi élete és a túrós lepény készítés hagyományainak éltetése.