Kártyák, napirend és sok mosoly – autista gyerkőcök az iskolapadban

Emlékeznek még az autista kislány, Bruttó Lili történetére? Nos, ő a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanulója. Úgy döntöttünk, ellátogatunk az intézménybe és megnézzük, hogyan telik egy nap az autista gyermekek világában.

Reggel nyolc óra előtt nem sokkal érkeztünk, nagy volt a sürgés-forgás, mindenki várta a tanítás megkezdését. Kedvesen fogadtak, a legtöbb kisdiák be is mutatkozott nekünk és elárulták, hogy pontban nyolckor kezdődik az oktatás.

Az autista tanulók tanmenetéről és arról hogyan is telik egy napjuk, az intézmény vezető nevelőjével, Varga Gézánéval beszélgettünk. Mint mondta, az iskolás korú gyermekek foglalkoztatása két csoportban zajlik. Az „A”-ban összesen tizenöt diák van, akikkel naponta egy gyógypedagógus, egy szociálpedagógus és három gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik – valamennyiük rendelkezik a megfelelő végzettséggel –, reggel hét órától délután négy óráig. A „B” csoport diákjai összesen kilencen vannak.

Hogyan telik egy nap? Általában már reggel hat óra körül érkeznek az első diákok, majd miután mindenki összegyűlt, nyolckor megkezdődik a tanulás. Egy-egy adott csoporton belül is megkülönböztetik a kicsiket – az előkészítőseket, illetve az elsősöket – és a nagyobbakat, a negyedik és a felsőbb évfolyamosokat.

– Folyamatosan emelkedik a gyermeklétszám, az egyre fejlettebb diagnosztikai módszereknek és a nagyobb születésszámnak köszönhetően – mondta Varga Gézáné.

Az autista tanulóknak nincs órarendjük, ők nem a normál iskolai rendszerben okosodnak. Napirend alapján dolgoznak, amelyet mindig az előző napon állítanak össze számukra pedagógusaik. A napi teendőket kártyákra írják fel, ezek között szerepel az írás, az olvasás, a kézműves foglalkozás és minden olyan, ami számukra az átlagemberhez képest nehezebben elsajátítható: például a szociális tevékenység, a kommunikáció és rugalmas viselkedés-szervezés.

– Az, hogy számukra nehezebb a szociális viselkedés, nem azt jelenti, hogy nem tudnak valakivel beszélgetni, csupán azt, hogy gyakran nem tudják, hogyan kezdjenek neki a beszélgetésnek – fejtette ki a pedagógus. – Sűrűn előfordul, hogy nehezen kezdik el a mondanivalójukat és nem mindig tudják betartani az alapvető kommunikációs formákat. Példaként említhető a köszönés vagy az elköszönés, de nehezükre esik a boltban is elmondani, hogy mit kérnek.

Kíváncsiak voltunk arra is, mit jelent a rugalmas viselkedés-szervezés. Varga Gézáné egy teljesen hétköznapi példán keresztül magyarázta el: ha egy átlagember elmegy a postára csekket feladni, de az az ablak éppen zárva van, semmi gond, átszervezi a napját. Egy autista esetében azonban ilyenkor felborulhat az egész rendszer, ugyanis nem tudja, mi a teendő ezek után.

A pedagógus először az önálló munkát emelte ki a napirendből, amelynek lényege, hogy a gyerekek kapnak egy-egy feladatot kódokkal. Ha például egy olló képe szerepel a kezükbe vett kártyán, akkor az olló jelzésű dobozban van az ő feladatuk. A feladványokat lehetőség szerint egyedül oldják meg, de ha ez nem megy, természetesen kapnak segítséget.

A közös foglalkozást ők babzsákos foglalkozásnak nevezik: mindenki elfoglal a körben egy zsákot, majd különböző interaktív feladatokat oldanak meg. Ilyen például az arcfelismerés, a szituációs helyzetek gyakorlása vagy éppen a szájról olvasás. A pedagógus elárulta, hogy ezeket gyakran már egy-egy ügyesebb tanuló vezeti, ezzel is gyakorolva a szereplést más emberek előtt.

A salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola esetében nem 45 perc egy tanóra, a foglalkozások egész délelőtt tartanak. Délben ebéd, majd levegőzés, ezután pedig megkezdődik a leckeírás. Minden napra jut valamilyen szabadidős foglalkozás – például bábozás, kirándulás vagy éppen lovaglás –, ezeket nagyon kedvelik a gyerekek.

Fontos a személyre szabott fejlesztés is. Ide tartozik az alapozó terápia, ami olyan tervezett tornagyakorlatokat tartalmaz, amelyek segítik a fejlődést, például az egyensúly javítását. Ugyancsak nagy jelentőségű az egyéni munka, amely során a pedagógus új ismereteket tanít a gyermeknek. És mivel gyereke válogatja, ki milyen szinten tart éppen, a diákok egyesével tanulnak. Ebben nagy segítség az úgynevezett Ö.T.V.E.N. (Önismeret, Társas Viselkedés és Egészségnevelés), amely egy speciális tankönyv, kifejezetten autista gyermekek számára.

Varga Gézáné hangsúlyozta, nagyon jó kapcsolatot ápolnak a szülőkkel, akik együttműködőek és bizalommal fordulnak a pedagógusok felé. Bármilyen probléma adódik, azt meg tudják közösen beszélni.