Karancsberényben tartják a vitézavatást

Idén megyénk egyik települését, Karancsberényt érte az a megtiszteltetés, hogy szeptember 9-én, szombaton délelőtt, 11 órától ott rendezzék meg a jogfolytonos Vitézi Rend vitézavatását. Ennek kapcsán kerestük fel vitéz Horváth Csabát, a rend magyarországi országos törzskapitányát, illetve vitéz Oravecz Zoltán Nógrád megyei hadnagyot, akik a szervezetükkel kapcsolatosan osztottak meg néhány információt olvasóinkkal, akik a ceremónia részleteibe, előzményeibe is betekintést nyerhetnek.

Karancsberény. Vitéz Horváth Csaba lapunknak elmondta: 1920-ban a Vitézi Rendet vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó „hívta életre”. Ez egy egyházi indíttatású, világi alapítású, eredetileg katonai szervezet, amely azóta jogfolytonos. 1962-től pedig a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által egyetlen magyar rendként van elismerve. A Vitézi Rend szóösszetétel az Európai Unióban névvédelmet élvez, fogalma egyedülálló az öreg kontinens kultúrhagyományában.

Hozzátette, kevesen tudják, hogy az akkori időkben az ország vezérét az a cél hajtotta, hogy honorálja a világháborúban hősiesen harcoló katonákat, továbbá meg szerette volna fékezni a gazdasági válság miatt meginduló emigrációt is, hogy biztosítsa a hősök nemzetségének fennmaradását. A mindenkori vezetés hitvallása szerint a Vitézi Rend „állandó értékű nemzetvédelmi szervezet”.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Vitéz Oravecz Zoltánt tavaly, a bicskei nagytemplomban vitéz József Árpád királyi herceg, főkapitány avatta fel[/caption]

A törzskapitány kérdésünkre kifejtette, többféle módon is be lehet kerülni a rendtagok közé. Az első vitézek az eredeti érdemszerzők, a második nemzedéket pedig azok leszármazottai, azaz a várományosok képezik. A Nemzetvédelmi Tagozatnak az 1970-es évek elejétől lett igazán létjogosultsága. Ennek soraiba saját nemzetüket, környezetüket jelentős módon építő érdemeikért kerülhetnek be az egyének. Mindkét esetben magasak a követelmények, ugyanis a rend eszmeiségének, céljának meg kell felelni.

Ezt követően vitéz Horváth Csaba kitért arra is, mikor és hogyan zajlanak az avatások. Hangsúlyozta, ez szervezetük legnagyobb, évente megrendezett ünnepe, ahol a Vitézi Szék javaslata, illetve a főkapitány által jóváhagyott személyeket egyházi, valamint világi méltóságok jelenlétében, hivatalos ceremónia keretében a rend tagjai közé felveszik és vitézzé „minősítik”.

Az első avatás 1921-ben volt a Margitszigeten, ezt követően ’37-ig évente augusztus huszadika körül rendezték meg ezen ünnepet. 1938-ban Székesfehérváron, majd ismét Budapesten, utána pedig a fronton tartottak kisebb szertartásokat. Ezt követően hosszú esztendőkön keresztül csak külföldön működhetett a rend, végül 1992-ben térhetett vissza Magyarországra. Göncz Árpád akkori köztársasági elnökkel az előző, az idén elhunyt főkapitány folytatott tárgyalásokat. A szervezet ma több mint ezer főt számlál, a tagok egy része Magyarországon, a másik pedig külhonban él.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Vitéz Horváth Csaba szónokol az előző évi ceremónián[/caption]

A törzskapitány arról is beszámolt, ő maga hogyan is került a rendbe.

– Édesapám a háború előtt és alatt hivatásos katonatiszt volt, a harcok végén már őrnagyi rangban szolgált. 1943-ban vitézi esküt tett, azonban az avatása a hadi események miatt akkor elmaradt. 1945-ben szerencsésen, egészségesen került haza a fogságból. Mint minden katonát, őt is ítélőszék elé vitték, ahol igazolták, hogy nem követett el háborús bűncselekményt. Ennek ellenére az elkövetkező három évben sehol nem kapott munkát. ’47-ben protekció segítségével udvarseprő lehetett egy vidéki gyárban. Később rendeződtek a körülmények, és főmérnökként vonult nyugdíjba. Jóval ezután vitéz Tabódy tábornok-kanonok felkereste őt, akkor ugyanis hazánkban már újra működhetett a rend. Én kísértem az akkor már 87 éves édesapámat a megbeszélésekre, így az atya megkérdezte, ki is vagyok valójában. Amikor megtudta, hogy a fia, lelkesen faggatott, szeretnék-e én is a szervezet tagja lenni. Igen, akartam. Ezért alakulhatott úgy, hogy 1999-ben – a rend történetében különleges módon – apát és fiát együtt avatta vitéz József Árpád királyi herceg, főkapitány – fejtette ki vitéz Horváth Csaba:

– A szertartás alatt figyeltem édesapám arcát, meghatottsága ma is előttem van. Láttam rajta, hogy csak akkor, abban a pillanatban oldódott fel benne mindaz, amit a háború utáni időszak megaláztatásai tettek vele. A vitézavatás visszaadta a katonai becsületét. Nagyon sokat köszönhetek neki, úgyis mondhatnám, hogy szinte mindent, amit a munka világában elértem. Ha nagy feladatok adódtak az életemben, vagy egyre magasabb beosztások elvállalása előtt álltam, mindig hozzá mentem, és kikértem a véleményét, amit az élettapasztalata diktált.  Érdemszerző őseink iránti tiszteletből, megbecsülésből lesz ma valakiből várományos, illetve vitéz – zárta gondolatait a törzskapitány.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Az avatás a Vitézi Rend legnagyobb, évente megrendezett ünnepe[/caption]

Mindezek után vitéz Oravecz Zoltánnal a karancsberényi ceremóniáról váltottunk szót. Mint megtudtuk: január elején, amikor elhatározta, hogy „bevezeti” a települést azon helyszínek közé, ahol a vitézavatást tarthatják, akkor még öten voltak versenyben ezért a megtiszteltetésért. Május végére már csak megyénk kis faluja, illetve Füzesgyarmat maradt az esélyesek között, végül pedig Karancsberény oldalára billent a mérleg nyelve.  Azt, hogy hol tartják meg a rendezvényt leginkább három dolog befolyásolja. Egyrészt a templom – hiszen az esemény jelentős része ott zajlik –, másodízben a parkolási lehetőség, mert sok vendéget várnak, végül, de nem utolsó sorban pedig a díszebéd színterének a milyensége. Ezeknek a kritériumoknak teljes mértékben megfelelt a falu.

A megyei hadnagy közölte, idén 27 főt avatnak, ebből 12 nemzetvédelmi tagozatos, 15 várományos, a másik kettő pedig posztumusz lesz a rend tagja. Vitéz Oravecz Zoltánt tavaly a bicskei nagytemplomban avatták fel nagyapjával együtt, aki már sajnálatos módon halála után kapta meg ezt a címet.

A szombati eseményre a magyar királyi Szent Korona hiteles másolatát is lehozzák, természetesen a jogarral, valamint az országalmával együtt érkezik majd meg ez a felbecsülhetetlenül nagy érték, amit a helyi Mindenszentek Római Katolikus Templom főoltára előtt helyeznek el. A rendezvényen mások mellett jelen lesz Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg, a Vitézi Rend főkapitánya, aki az avatást végzi, továbbá az egyházi személyek jeles képviselői is.

A ceremónia a bevonulás után szentmisével veszi kezdetét. A várhatóan több mint kétórás ünnepség mindenki számára látogatható lesz. A vitézavatás végén, a templom udvarán az érdeklődők megtekinthetik majd a Szent Koronát, és fényképezésre is lehetőség nyílik. Ezt követően érkeznek a Karancsberényi Lovas Klub huszárjai, valamint három hintó, és azok viszik a Vitézi Rend vezérkarát a díszebéd helyszínére, azaz a művelődési házba.

A szervezők arra is felkészültek, hogy az összes jelenlévő nem fog beférni az Isten házába, ezért annak udvarán kivetítőkön keresztül is megtekinthetők lesz az országos jelentőségű esemény történései.

Gerhát Karina