Javulhatnak a magyar-lengyel kapcsolatok az új elnök révén

Budapest. Andrzej Duda lengyel elnökválasztáson aratott győzelme által jó esély nyílik arra, hogy intenzívebbé váljon Magyarország és Lengyelország kapcsolata, és a magyar kultúra, a hagyományos lengyel-magyar barátság ápolása is nagyobb hangsúlyt kaphat Lengyelországban - nyilatkozta Mitrovits Miklós, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója kedden az MTI-nek.

A szakértő kifejtette: két hete meglepetésnek számított, hogy Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje futott be az első helyre a lengyel elnökválasztáson. Azóta egy kérdés foglalkoztatta a lengyel közvéleményt: Andrzej Duda meg tudja-e tartani az első fordulóban szerzett váratlan győzelmét, illetve megfordítva a kérdést: képes lesz-e Bronislaw Komorowski eddigi elnök mobilizálni törzsszavazóit, meg tudja-e győzni az első fordulóban a harmadik helyen végzett Pawel Kukiz támogatóinak legalább egy részét, és mindez elég lesz-e a győzelemhez - magyarázta. Mitrovits Miklós szerint a mobilizáció mindkét résztvevőnek fontos volt, hiszen az első forduló alacsony részvételi aránya miatt várható volt, hogy nem elég a tovább nem jutó jelöltek szavazatainak újraosztása. Végül a második fordulóban az első fordulóhoz képest mindkét jelölt növelni tudta szavazótáborát, így az általános részvétel is magasabb lett - mutatott rá. Kiemelte: Andrzej Duda az első fordulós előnyét több mint háromszorosára tudta növelni: a Bronislaw Komorowskival szembeni különbséget 0,99 százalékról 3,1 százalékra változtatta, így megnyerte a második fordulót is. Komorowski nem volt képes a kampányt érdemben meghatározni, inkább csak követte és reagálni próbált az ellenfele által diktált témákra. Az elemző úgy látja, az első fordulóban kifejezetten alacsony volt a részvételi arány, a másodikban viszont szinte csaknem ugyanolyan lett (55,34 százalék), mint öt évvel ezelőtt volt, ami jónak mondható az elnökválasztásokat tekintve. Mitrovits Miklós hangsúlyozta: az új elnök augusztus 6-án teszi le hivatali esküjét, majd szeptembertől újabb választási kampány indul Lengyelországban, hiszen ősszel tartják a szejm- és a szenátusi választásokat. Amíg a PiS-nek nincs többsége a szejmben, addig nem sok változást hozhat az új elnök személye - vélekedett, hozzátéve: bár az elnök benyújthat törvényjavaslatokat a szejm elé, elképzeléseit a Polgári Platform (PO) és a Lengyel Néppárt feltehetően nem fogja megszavazni. Úgy vélte, az őszi választások meghozhatják a változást, amennyiben a PiS kormányt tud alakítani.

A szakérő arra is kitért, hogy Andrzej Duda nem támogatja az euró bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítást, nem támogatja a mesterséges megtermékenyítést és az abortuszt szigorú szabályok közé szorító törvény lazítását, valamint az egynemű párok házasságát sem. Gazdasági szempontból nem az övé a döntő szó, és bár tehet javaslatokat és vétójoga van, ha a PiS kormányt tud alakítani, akkor utóbbira ritkán kerülhet sor. Várhatóan konzervatív, az állam és egyház szoros viszonyát fenntartó elnök lesz, aki szimbolikus nemzeti kérdésekben vállal majd főszerepet - közölte. Mitrovits Miklós álláspontja szerint a lengyel külpolitika radikálisan nem fog változni, hiszen a PiS a Polgári Platformhoz hasonlóan atlantista politikát folytat. Hangsúlyeltolódás azonban várható, Duda és pártja inkább az Egyesült Államokat és a NATO-t támogatja, mint az EU-t. Ukrajna kérdésében Duda is a szuverén, független állam támogatója, és mivel pártja és annak elnöke, Jaroslaw Kaczynski meglehetősen oroszellenes, várható, hogy nem javul a lengyel-orosz viszony - ismertette. A kutató kifejtette: Duda nehéz helyzetben lesz, hiszen európai uniós partnerei szkeptikusak lesznek vele, márpedig az orosz-lengyel "párharcban" Varsónak szüksége van az EU támogatására. Másfelől az őt megválasztó vidéki lengyeleknek az tudna segíteni, ha enyhülnének az oroszellenes gazdasági szankciók, hiszen a lengyel élelmiszeráruk legnagyobb piaca éppen az orosz - közölte. Mitrovits Miklós úgy látja, a lengyel-magyar politikai kapcsolatokban is beállhat némi változás az új elnök révén. A kormányzó PO vezetése eddig sem kifejezetten szimpatizált a magyar belpolitikai iránnyal és gazdaságpolitikával, az oroszokkal folytatott pragmatikus kapcsolatokat pedig nyíltan kritizálta. A PiS és tábora viszont az utóbbi időben egyre többet emlegette példaként a magyar gazdaságpolitikát - emlékeztetett. Ugyanakkor az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszokkal fenntartott magyar kapcsolatok számukra is elfogadhatatlanok, februárban Jaroslaw Kaczynski közleményt adott ki, amelyben deklarálta, hogy nem találkozna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Közölte: mindazonáltal az ukrán válság ellenére jó esély nyílik arra, hogy a legfelsőbb szinten intenzívebbé váljon a két ország kapcsolata, sőt számítani lehet arra, hogy a magyar kultúra és a hagyományos lengyel-magyar barátság ápolása is nagyobb hangsúlyt kap Lengyelországban. Különösen akkor lehet ez így, ha a PiS - kihasználva a jelenlegi győzelmi hangulatot - megnyeri az őszi parlamenti választásokat - tette hozzá a szakértő.