Helyi közélet

2016.10.12. 05:00

Hódított a Hétfejű királykisasszony

fenyvesi

És akkor mindenki szerelmes lett a Hétfejű királykisasszonyba. Pedig nem is látták, csak hallhatták. De hallani is elég volt a hol csábosan lágy, hol dörgedelmesen kemény, hol veszedelmesen dübörgő, hol pedig édesen suttogó hangját, sóhaját, hogy mindenki rabja legyen egy életre. S a beteljesülés: húsz édes, viharos és mámoros percet mindenki együtt tölthetett a Hétfejű királykisasszonnyal, akinek alakját – Alapi István gitáros csillag vezérletével – a salgótarjáni Front együttes idézete elénk a Club Vintage-ben, ahol sokan voltak, mert részesülni akartak a ’80-as évek egyik legtehetségesebb tartott hazai dzsesszrock-zenekara által létrehozott csodából.

 

Salgótarján. Alapi egyébként elmondta, hogy a Hétfejű királykisasszonyt utoljára 1983-ban játszották el élőben. Szilágyi Péter, a csapat billentyűse hozzátette: amikor a hét tételből álló húszperces zenei szvitet nemrégiben újra meghallgatták, először csodálkoztak, hogy harminchárom éve, szinte gyermekfejjel hogyan tudták a darabot megkomponálni és eljátszani. Azután már izgatta, vonzotta őket a feladat, és mindent beleadtak – a végeredményt pedig immár hallhatta a publikum.

Mindezt azonban már a megszakítás nélkül lejátszott kétórás, fergeteges koncert végén élvezhette végig az ujjongó publikum. Addig a Front fiai előhozták mindazt a zenei tehetséget, tudást, elhivatottságot, amitől annak idején a fiatal bandát felkapta az országos hírnév.

A csapat az 1981-es salgóbányai pop-rocktáborban állt össze: Alapi István (gitár), Fekete Sándor (dob), Szilágyi Péter (billentyűsök) és Vincze László (basszusgitár).

[caption id="" align="aligncenter" width="912"] Fotó: Niederland Dávid[/caption]

Mint Fekete Sanyi felidézte, mind a négyen imádták a dzsessz-rock műfajt és annak legkiválóbb előadóit, sok számukat megtanulták, de maguk is igyekeztek ilyen hangvételű témákat írni. A sorban első a Pápua disco és egyéb tulipántövek című kompozíció volt, de a többi is jött sorban, így nem véletlen, hogy az 1983-as Ki mit tud?-on a döntőig meneteltek, és a tévéközvetítés révén az egész ország megismerte őket.

– A Magyar Rádió felvette négy számunkat, a Pápua diszkót, a Napfogyatkozást, a Zsákutcát és a Munkaszüneti napot. Ezeket időnként le is játszották a Tánczenei koktélban. Izgatottan böngésztük az akkori RTV-újságot, és nagy élmény volt egy Kovács Kati- és egy Korda-sláger között felfedezni például a Zsákutcát – idézi fel Alapi.

Pályájuk csúcsán voltak, de a lemezgyár nem adott ki instrumentális rockalbumot, így énekesekkel kísérleteztek, de ez már nem volt az igazi, szétesett a csapat.

– Pisti profi zenész akart lenni, ezért felment Budapestre. Nekem is szerzett helyet, de – most már elmondom – nem volt elég bátorságom hozzá, hogy a család mellett ezt az életformát válasszam – említi Szilágyi.

Azóta mindenki a saját útját járta, de két éve, a felújított Kohász Művelődési Központban már újra négyesben játszottak. Azóta többször is felléptek, Salgótarjánban már a harmadik októbert köszöntötték Front-koncerttel.

Hihetetlen, hogy Alapi, az ország talán legnépszerűbb rockbandája, az Edda Művel gitáros csillaga ezen a kisebb színpadon is mekkora milyen energiával vetette bele magát a zenélésbe. Édesanyja is jelen volt a koncerten, és szemlátomást büszke volt a fiára.

Lehet is! Alapi a legjobbját adta! Átszellemülten, élvezettel játszott, fergeteges szólói élményszámba mentek. Régóta feltűnő, hogy a hazai pálya mindig a legjobbat hozza ki a gitárvirtuózból.

[caption id="" align="aligncenter" width="912"] – Imádok itthon játszani… – mondta Alapi István, a gitárkirály (Fotó: Niederland Dávid)[/caption]

– Imádok itthon játszani, az ember nem tagadhatja meg a gyökereit. Másrészt a társaim is feldobnak, szinte gyerekkorunktól együtt játszottunk, s noha volt némi szünet, ezek az érzések kitörölhetetlenek, ilyenkor szinte a második gyerekkorunkat éljük – mondja Alapi, a gitárkirály.

Az óriási örömzenélés közepette feltűnt, hogy a csapat milyen harmonikusan, összeszokottan játszik együtt. Ez azért különleges, mert – mint tudjuk – Alapi a közös évek óta az ország egyik legjobb gitárosává nőtte ki magát, elnyerte a szakma legnagyobb elismerését, a Fonogram-díjat, „éjjel-nappal” játszik. A többiek viszont az utóbbi 30 évben keveset voltak színpadon. Hogyan tudnak így jól felnőni mellé?

– Pisti visz magával minket. Vele játszani nagy kihívás, mindnyájan a lehető legtöbbet igyekszünk kihozni magunkból, és örülünk, ha mások is úgy látják, hogy ez sikerül – említi Vincze László, akit Alapi mindig a legendás Jaco Pastorius „magyar hangjának” titulál, hisz keze alatt szinte dalra fakad a basszusgitár.

A publikum örömére készül a Front-lemez!

– Jól állunk, még egy nótát kell felvennünk a stúdióban, és kész az album. Tavaszra várható a megjelenése. A régi számok izgalmas élményt kínálnak a mai kor technikai lehetőségei szerint új köntösbe öltöztetve. Emellett egy új dalt is felvettünk, amelynek kíváncsiak vagyunk a fogadtatására – újságolja Fekete Sándor, aki – mint többeknek feltűnt – teljesen új figurákat, szokatlan stílust hozott elő a dobokon, és – mondhatni – komoly „sportteljesítményt” nyújtott a dobszólók közepette. Erre azt mondja: a zenekarnak van egy varázsa, ez a hangulat csodákat hoz ki mindenkiből.

A koncerten nem csak egy „Feketét” láthattunk, hisz a többi nézővel együtt élvezte végig a koncertet Fekete Zsolt polgármester, aki nem titkolta, hogy felhőtlenül élvezte a Front igényes zenéjét, és büszke rá, hogy ilyen nagyszerű zenekar működik Salgótarjánban.

A csoda pediglen folytatódik, hisz a Front nem áll le, október 21-én a budapesti Glob Royalban játszanak. Érdemes ott is meghallgatni őket.

B. R.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában