Életmentő szabályok a nyári fürdőzéshez

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a vízbefulladás a harmadik leggyakoribb oka a véletlen balesetekből fakadó halálozásoknak, amely az összes baleseti halálozás mintegy hét százalékát jelenti – mondta a szakember. Évente legalább 350 ezer ember válik a vizek áldozatává, s ha a bajbajutottakat sikerül megmenteni, maradandó következményekkel járhat a sérülés. Nógrád megyében évente átlagosan legfeljebb két fulladással járó vízi baleset történik.

A napokban a Szécsény külterületén lévő Sóderbánya-tóban vesztette életét egy horgász.

Sajnos véletlen balesetek bárhol történhetnek: könnyen érheti baj a tavak mellett horgászókat, a strandolókat vagy a nyílt vízi fürdőzőket. Manga Mihály szerint a legtöbb tra­gédia megelőzése végett nem árt tisztában lenni néhány alapvető szabállyal, amelyeket mindig be kell tartani.

A szakember mindenekelőtt elmondta: nem javasolt teli gyomorral, illetve egyenesen életveszélyes szeszes ital vagy más kábító hatású szer miatti bódult állapotban a vízbe, s annak közelébe menni.

– Sokan felelőtlenül ugranak be a vízbe csónakról, vagy gumimatracról. Ha az ember közvetlenül napozás után, felhevült testtel érkezik a vízbe, izomgörcsöt, vagy akár szívbénulást is kaphat. Ennek elkerülése végett fokozatosan vizezzük be a testünket, csak akkor mártózzunk meg teljesen, ha már a testünk alkalmazkodott a víz hőmérsékletéhez – tette hozzá.

Manga Mihály hangsúlyozta: a hirtelen vízbeeséskor nincs lehetőség a „bemosakodásra”, így lehetőleg soha ne egyedül, s mindig csak a kijelölt helyen fürdőzzünk.

Hogyan mentsük meg a fuldoklót?

Olykor – a szabályok betartása mellett – egy rosszullét következtében is történhetnek váratlan balesetek, amelyeknél az azonnali segítség a legfontosabb. Ha fuldoklót látunk, vagy bajt észlelünk, azonnal értesíteni kell a mentőket (104) és a rendőrséget (107) is. Amennyiben a víz mélysége lehetővé teszi, hogy elérjük az érintettet, akkor próbáljuk meg a többi fürdőzővel láncot alkotva a partra húzni, majd, ha a sérült már a hátán fekszik, ellenőrizzük, hogy lélegzik-e. Bár ekkor már úton a segítség, mégis előfordulhat: olyan esettel állunk szemben, amikor csak az időben megkezdett újraélesztés mentheti meg az illetőt. A szájból orrba lélegeztetést egészen az orvosi segítség megérkezéséig végezzük, amennyiben a segítségre szoruló nem tér magához. Nem szabad megijednünk a segítségnyújtástól, hiszen bármit teszünk, jobb, mint ha tétlenül szemlélnénk az esetet!

– Az egyik legfontosabb dolog, hogy minden embernek tökéletesen meg kell tanulnia úszni, mert bizonyos helyzetekben ez a tudás tényleg életmentő lehet! Ráadásul a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata bárkit, bárhol ingyenesen megtanít erre: tanulni soha nincs késő, főleg, ha az életünk a tét! – hívta fel a figyelmet.

– Hazánkban a tavak és a folyók veszélyforrása elsősorban átláthatatlanságukban gyökerezik. Ezért nem érdemes sehol beleugrani, hiszen előre nem jósolható meg a víz mélysége, ahogy az sem: nincs-e a víz alján hegyes cölöp, rejtett gödör, hosszú növény vagy bármilyen egyéb bajforrás.

A szakember kiemelte: a felszín alatti tárgyakon kívül könnyen szerencsétlenség okozója lehet az időjárás hirtelen megváltozása, ezért a viharjelzést sohasem szabad félvállról venni.

– Folyók esetében veszélyt jelenthetnek még az örvények és a sodrások is. Utóbbiak erősségét nehéz felmérni, így az ember könnyen pórul járhat, ha megpróbálja átúszni a folyót. Amennyiben elkapott minket az áramlás, soha ne ússzunk azzal szemben! – folytatta a mentési vezető.

Végül, de nem utolsósorban a gyermekeket soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, aki pedig nem tud úszni: a mély vizet felfújható fürdőeszközökkel se közelítse meg!

A szabályokat minden esetben tartsuk be!

Kiemelt fotónkon: Mentési gyakorlat a salgótarjáni Tóstrandon. Fontos a szakemberek felkészítése – Archív fotó: N. D.