Átalakult és erősödik a szakképzés

Négyezer diák vesz részt jelenleg a Salgótarjáni Szakképzési Centrum valamilyen képzésén. Az intézmény tavaly alakult, ez a második tanév, hogy a megye kilenc iskolája fölött diszponálva koordinálja a szakemberek képzését. Idén szeptembertől változás állt be az képzőhelyek esetében, a szakközépiskolák ugyanis szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká alakultak. Változott a tanterv és a kifutás is, a hiányszakmát választókat pedig ösztöndíjjal jutalmazzák.

NMH-információ. Az ország 44 szakképzési központjához hasonlóan 2015. július 1-től szűkebb hazánkban is megalakult a Salgótarjáni Szakképzési Centrum. Az új működtetési rendszert a szakképzési intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítésére és a gazdasági-piaci szereplők képzési igényeinek gyorsabb és rugalmasabb kielégítésére hozta létre a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Szűkebb hazánkban a szakképzési centrum szoros együttműködésben működik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a munkaügyi központtal is. Az új rendszerben a szakképzési centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot kaptak. Fő feladataként szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést, esti, levelező formájú felnőttoktatást, valamint kollégiumi nevelést is ellátnak. 45 szakmát sajátíthatnak el a centrum salgótarjáni, balassagyarmati és bátonyterenyei tagintézményeiben a tanulni akarók.

Fontos tudnivaló a nappali tagozatos képzéssel kapcsolatban, hogy aki szakgimnáziumban kezdi meg tanulmányait, az az ötödik év végére sikeres vizsgák esetén érettségit és technikusi végzettséget is kap.  Ehhez azonban az általános iskola végére tudnia kell a nebulónak, hogy mivel szeretne foglalkozni majd felnőttként.

A nagyon modern, kívül-belül impozáns képzési centrumban járva Gembiczki Ferenc igazgató egy élő példával szemlélteti nekem ezt a képzést. Megtudom, hogy ha valaki mondjuk a Közgéként ismert intézménybe jelentkezik turisztikaszervező és értékesítő szakra, akkor négy évig ugyanazokat az alap érettségi tárgyakat tanulja, ugyanolyan óraszámban, mint a sima gimnáziumokba járók.  Tehát a matematikát, a magyart, a történelmet és egy idegen nyelvet. Számára az ötödik tárgy az érettségin a szakmai tárgy lesz, de ennek fejében ez a fiatal felnőtt már kap egy szakmát a negyedik év végén, amelyet az érettségivel együtt szerez meg, és amely egy OKJ-s bizonyítvány formájában lesz kézbe vehető. Ezután következik az ötödik tanév, amely a magasabb, technikusi végzettségi szintet jelenti. Mindezek után – sőt akár már az érettségi után, négyévnyi középiskolai tanulmány végeztével – jelentkezhet az illető felsőoktatási intézménybe is, ahol ez a végzettség és a megszerzett szakmai előismeret nagy előnyt jelent.

25 éves korig nappali tagozatra ma támogatott képzésekre lehet járni Magyarországon. Így ha valaki „jól gazdálkodik” a lehetőségeivel és az idejével, akkor az érettségi és az azzal egy időben megszerezhető szakma mellett még egy diplomával és egy technikusi végzettséggel is gazdagodhat.

– Szakirányban ma óriási előnye van a szakgimnáziumi képzésben részt vevő diákoknak. Ez az egyik nagy előnye a most indult új rendszernek, hiszen alaptudással érkeznek ezek a fiatalok a felsőoktatásba – avat be Gembiczki Ferenc igazgató és megtudom azt is, hogy mindez része annak a stratégiának, amely a szakemberhiány csökkentését szolgálná Magyarországon és azon belül itt, Nógrád megyében is.

Tizenkettedikben szakmát kapnak a végzősök, amelyet csak úgy lehetett elérni, hogy bizonyos óraszámokat csökkentettek – természettudományos területen – azért, hogy több idő jusson a gyakorlati képzésre, amely elengedhetetlen a jó szakemberek képzésében. A természettudományos tárgyakat kiváltó komplex tárgy bevezetése eleinte kérdéseket vetett fel, ugyanis ezt nem taníthatja bárki, így a kémia, fizika, biológia, földrajz szakos pedagógusok aggódtak az óraszámuk, esetleg az állásuk miatt.

A szakképzési centrumban megtudtam, hogy senkit nem kellett elküldeni emiatt és a tanárok átképzésekkel alkalmazkodni és illeszkedni fognak az új rendszerbe. A Salgótarjáni Szakképzési Centrum akár személyes tanácsadást is nyújt a fiataloknak a pályaválasztástól kezdve a megfelelő képző intézmény kiválasztásáig. De felnőttek is betérhetnek ide, ha azon gondolkodnak, hogy új szakmát tanulnának, érettségit szereznének vagy fejlesztenék meglévő tudásukat.

– Egy jó technikusi szak néha sokkal többet ér, mint egy rosszul megválasztott diploma – mondja az igazgató és hozzáteszi: – Tele vannak a szakgimnáziumok, maximális létszámmal töltöttük fel az osztályokat. A szakirányokat a hiányszakmákra építve alakítjuk az adott intézmény profiljának megfelelően. Az intézményeink szoros kapcsolatban vannak a munkaügyi központtal és a szakmai kamarákkal, s az aktuális igényekhez megfelelően alakítják a repertoárt.

Érdemes hiányszakmát választani, ugyanis amellett, hogy a későbbiekben szinte biztos megélhetést jelent, már a tanulmányok alatt is ösztöndíjjal jutalmazzák az oda járó, jól tanuló diákokat. Húsz szakgimnáziumi és tizenöt szakközépiskolai szakma tanulóit jutalmazzák ezzel idén. Az összeg akár havi ötvenezer forint is lehet. A mostani hiányszakmák közül néhány, amelyek szakgimnáziumi képzésben tanulhatók: gépgyártás technológiai technikus, autószerelő, gyakorló ápoló. Szakközépiskolában: ács, hegesztő, pék. Ez utóbbi intézményi formában a szakmák három év alatt sajátíthatók el, de akár további két évvel megkoronázhatók érettségivel is.

A választás nem könnyű. Számos lehetőség van, a szakmák bősége áll előttünk. De van egy hely, ahol szakemberek adnak segítséget, és amelyről jó tudni, hogy ide fordulhatunk kérdéseinkkel. Ráadásul az elmúlt évben az intézményeken is történtek állami felújítások, Gembiczki Ferenc elmondása szerint egyes ráfordítások évtizedes hiányt pótoltak. Átalakult, erősödik a szakképzés.

Lakatos Kati