Változások a fúrt kutaknál: nyithatod a pénztárcádat, ha nem tartod be ezeket a szabályokat!

Mint azt megírta a Tolna vármegyei hírportál (Teol): 2024. januárt 1-től egységes szabályozás lépett életbe a kerti fúrt kút létesítésével kapcsolatosan, amelynek értelmében még a munkálatok előtt be kell jelenti a kutat az illetékes hatóságnál, majd ezt követően értékelik a benyújtott adatokat és határozatot hoznak. A szabályozás célja a felszín alatti vízkészletek védelme és a vízbázisok megőrzése.

Nem mindegy, hol van és milyen mély a fúrt kút

Mezőgazdasági célú kutak esetében sincs szükség vízjogi engedélyre, amennyiben a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert, kizárólag öntözésre használják és nem érinti sem az ivóvízbázist, sem pedig a karszt- vagy rétegvíz-készleteket. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy még ezekben az esetekben is kötelező a hatósági bejelentés megtétele. A múlt évben hatályba lépett előírások szerint már a kútfúrás is csak a hatósági bejelentést követően kezdhető meg.

A hatóság a bejelentés alapján az alábbi három döntést hozhatja meg:

• Jóváhagyja a kút létesítését a benyújtott dokumentumok alapján, vagy
• elutasítja a kút kialakítását, illetve
• előírja, hogy a munkálatok csak akkor kezdhetők el, ha előzetesen megszerzik a vízjogi létesítési engedélyt.
  Ez a szabály minden 50 méternél sekélyebb mezőgazdasági kútra érvényes. A hatóság viszont nem automatikusan hagyja jóvá a kút létesítését – a döntés során akár meg is tilthatja annak kialakítását, valamint előírhatja, hogy a folyamat további engedélyeztetéshez legyen kötve.

Komoly büntetésre számíthat, aki nem jelenti be a kutat

Bár a kutak létesítésére és működtetésére vonatkozó előírásokat enyhítették, az Agroinform korábbi felmérése szerint a szabálytalanul kutat építők 46 százaléka továbbra sem tervezi, hogy a jövőben bejelentené illegálisan létrehozott kútját a hatóságoknál.

A hazai vízbázis védelme indokolja azoknak a kutaknak az engedélyeztetését, amelyeket elsősorban öntözési célokra létesítenek. Azonban az engedélyezési eljárás bonyolultsága és költségessége miatt az elmúlt évtizedekben sokan nem tettek eleget ennek a kötelezettségnek, így ma már becslések szerint országszerte több tízezer illegálisan létesített öntözőkút található.

Ha egy kút engedély nélkül épült, akkor fennmaradási engedély iránti kérelmet kellett benyújtani. Az engedélyezési eljárás azonban csak 2024 végéig volt díjmentesen és büntetés nélkül lebonyolítható, ma már komoly büntetésre számíthat az, aki szabálytalanul fúrat kutat. A vízgazdálkodási bírság mértéke elérheti az egymillió forintot is, különösen, ha a kút engedély nélküli vízhasználatot is jelent. A bírság összege a kút értékének akár 80 százalékáig is terjedhet.

Változás lép életbe

Idén júniusban nyilvánosságra került egy kormányrendelet-tervezet, amely teljesen átalakítaná a fúrt kutak és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyezését – erről a Pest Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatott megkeresésünkre. A dokumentum szerint a jövőben az eljárások főszereplője az agrárminiszter és az öntözési igazgatási szerv lesz azért, hogy egyszerűsödjön és gyorsuljon az ügyintézés, ugyanakkor szigorúbb szakhatósági ellenőrzések is várhatók. A változások különösen a gazdálkodók és a kerttulajdonosok számára lehetnek fontosak, hiszen az utóbbi évek aszályos időszakai egyre többeket késztettek kutak fúrására. A tavaly januári szabályozás értelmében az 50 méternél sekélyebb háztartási kutakat, amelyek nem érik el az első vízzáró réteget, nem kell bejelenteni, ez csak akkor igaz, ha az adott ingatlan nem esik vízvédelmi zónába.

Ezeket is ajánljuk: