2025.06.24. 06:00
Trükközéssel kijátszható a gyorshajtási bírság? Van egy sötét módszer, ami a rendőröket is megizzasztja
Az elmúlt két évben rekordösszegű gyorshajtási bírság maradt rendezetlen Magyarországon. A hivatalos adatok szerint 2023 és 2024 során összesen közel 30 milliárd forint értékben nem fizették be a szabálysértésért kiszabott bírságot. A gyorshajtás így nemcsak közlekedésbiztonsági kockázat, hanem egyre nagyobb költségvetési teher is.
Gyorshajtás? Csekket senki sem látott. A szabályokat viszont annál többen szegték meg. Magyarországon az elmúlt években valóságos bírság áradatot generált a gyorshajtók hada – ám a csekkek egy része sosem ért célba, vagy ha igen, nem fizették be. A következmény? Döbbenetes: közel 30 milliárd forint értékű bírságtartozás halmozódott fel. Miközben a közlekedésbiztonságról beszélünk, sokan a kiskapukon surrannak át, és úgy tűnik, nemcsak a gázpedált, hanem a jogi határokat is túl nyomják.
Forrás: Nool.hu / Archív / Illusztráció
Rekordösszegű bírságelmaradások
Az elmúlt években drámai mértékben nőtt a gyorshajtásért kiszabott, de be nem fizetett bírságok összege Magyarországon. A vezess.hu közérdekű adatigénylésére az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok alapján 2023-ban és 2024-ben években közel 12 milliárd forint értékű gyorshajtási bírságot nem fizettek be az autósok.
Mint kiderült: 2024-ben a rendőrség összesen 38 milliárd forint értékben szabott ki bírságokat a sebességhatárok túllépése miatt. Ennek ugyan a nagy részét — mintegy 30,9 milliárd forintot — befizettek, de így is maradt több mint 7 milliárd forintnyi elmaradás. Ez a szám önmagában is rekordnak számít. Egy évvel korábban, 2023-ban szintén jelentős, 26,2 milliárd forint volt a kiszabott bírságösszeg, amelyből csak 21,4 milliárd folyt be ténylegesen.
E két év alatt tehát több mint 266 ezer bírság maradt rendezetlenül. Az elmúlt hat év összesített elmaradása pedig már meghaladja a 30 milliárd forintot.
Trükkök, amikkel kikerülik a bírságot
A szabálytalankodók egy része tudatosan próbál kibújni a büntetés alól. Az egyik leggyakoribb módszer a részletfizetés: a bírság egy részét kifizetik, például 25 ezer forintot egy 30 ezres csekkből, majd a fennmaradó összeg soha nem kerül kiegyenlítésre. Az ilyen esetek gyakran nem kerülnek végrehajtás alá, mivel hiányzik az ehhez szükséges jogi háttér.
Ennél is problémásabbak az úgynevezett „dobós cégek”. Ezek papíron létező, de valójában fantomcégek, amelyeket hamis adatokkal jegyeznek be. Az autók tulajdonjoga ezekre a cégekre kerül, így a szabálysértésekért járó bírság nem a valódi használóhoz jut el. A hatóságok számára ezek az esetek gyakran követhetetlenek.
A rendőrség a be nem fizetett bírságokat átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) behajtásra, de onnantól kezdve a folyamat lassú és kevéssé átlátható. A hatóságok nem vezetnek pontos statisztikát arról, hogy hány ügy végződik tényleges behajtással, vagy például közérdekű munka vagy elzárás formájában történő megváltással. Így a közvélemény számára nehéz követni, mi történik a rendezetlen ügyekkel.
Miért fontos mindez?
Nemcsak a költségvetési bevételekről van szó, hanem közlekedésbiztonságról is. A gyorshajtás évek óta az egyik vezető baleseti ok. Egyes kutatások szerint a halálos kimenetelű balesetek akár 20 százaléka is a megengedett sebesség túllépésének tudható be – annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikák csak 3 százalékos arányt tüntetnek fel.
Ez a különbség jól mutatja, hogy a probléma súlyosabb annál, mint amit az adatok elsőre sugallnak.
A gyorshajtás elleni küzdelem nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is. A milliárdos elmaradások azt jelzik, hogy a jelenlegi bírságrendszer és végrehajtási gyakorlat nem elég hatékony. Az, hogy ilyen jelentős összegű bírság marad befizetetlenül, nemcsak az államkasszának jelent kiesést, hanem a közlekedésbiztonságot is veszélyezteti. A megoldás részben jogszabályi szigorítást, részben hatékonyabb végrehajtási mechanizmusokat igényel.
