2025.05.17. 06:00
Természeti katasztrófa fenyegeti Nógrádot? Újra megtörténhet a rémálom?
Ha valaki meghallja a vulkán szót, akkor valószínűleg egyből a katasztrófa szó is az eszébe jut, hiszen elképesztő pusztítást tud végezni egy aktív tűzhányó. Éppen ezért hangzik elsőre olyan félelmetesnek, hogy Magyarországon, sőt Nógrádban is akadnak vulkánok, ráadásul több is.
Somoskő és Salgó vára is vulkáni csúcson áll
Forrás: MTI/Komka Péter
Miközben Nógrádban a vulkáni múlt már csak történelem, Olaszországban most komoly aggodalomra van ok, hiszen pár napja ismét látványos kitörést produkált az Etna délkeleti krátere, Kelet-Szicília egét pedig több száz méter magas lávaszökőkutak világították be. A Stromboli-típusú robbanásokkal kísért kitörés során két aktív lávafolyam indult el a vulkán déli és délkeleti oldalán, lassan ereszkedve a völgy irányába. Bár lakott területeket egyelőre nem fenyegetnek, Zafferana Etnea környékén hamuesőről számoltak be – írta meg a Bors.
Forrás: AFP
Nógrádban számos vulkán működött
Az Etna kitörése kapcsán kíváncsiak lettünk, hogy Nógrádban a kialudt vulkánokkal mi a helyzet. Ugyanis a történelmi Nógrád területét aktív vulkáni tevékenység jellemezte évmilliókkal ezelőtt, mára azonban csak a vulkáni kőzetek emlékeztetnek erre a régi korszakra.
Több vulkáni tevékenység is zajlott ezen a területen, a legidősebb ilyen a Tari fehérkő-bányában 15-16 millió évvel ezelőtt, aztán Ipolytarnócon ez fedte be az ősállatok lábnyomait és döntötte ki a majdani megkövesedett fákat. Öt és 2,5 millió évvel korábban pedig a bazaltos vulkánok voltak aktívak, mint például a Salgó, Somoskő, valamint a Pécskő
– mondta el Prakfalvi Péter, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geológusa.
Mint megtudtuk, évmilliókkal ezelőtt több szakaszban törtek ki a vulkánok más és más kőzettípusokat létrehozva. Taron dácittufa, Ipolytarnócon riolittufa, Salgótarján környékén pedig bazaltkövek alakultak ki, amelyek a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartoznak.
Például a Salgó várából nyíló páratlan kilátás és a bazaltoszlopok különleges természeti szépsége jelenleg inkább turisztikai látványosság, mint veszélyforrás.
Taron és Ipolytarnócon az ártufák óriási nagy kitöréssel söpörtek végig a területen. Az andezit vulkanizmus hozta létre a Mátrát és a Cserhátot, lávafolyással és robbanásos szakaszokkal, ami a bazaltos vulkánoknál is hasonló
– emelte ki a geológus, aki azt is elárulta, hogy a jellegzetes fekvő elefántot ábrázoló 727 méter magas Karancs körülbelül egyidős a Mátrával és a Cserháttal, de mégis más vulkáni működéssel jött létre: a Karancsnál a magma benyomult az üledékes kőzetek közé és nem törte át azt, leegyszerűsítve nem tört ki az a vulkán. Azért látható most a felszínen a palóc Olimposz, mert az erózió megette a fölötte lévő kőzetet.
Forrás: Nool.hu/Illusztráció
Az alvó vulkánok ismét felébredhetnek Nógrádban?
A Föld kérgének lemezei mozognak, összeütköznek, egymás alá buknak vagy felgyűrik a hegységeket és mindezek a vulkáni tevékenységekhez köthetőek.
A lemeztektonikára vezethetők vissza a vulkáni tevékenységek. Nógrád távol van ezektől a lemezektől, hiszen a lemezbelsőben helyezkedik el, így nem igazán van valószínűsége egy vulkánkitörésnek, legalábbis nincs semmi jele ennek a területünkön
– hangsúlyozta Prakfalvi Péter.
A szomszédban található egy parazitavulkán
Felfedezték, hogy Heves vármegyében a leginkább andezit kőzetből álló verpeléti Várhegy valójában egy eredeti épségében megmaradt vulkáni kúp, egy parazitavulkán, ami egy meglévő vulkán oldalából nőtt ki utólagosan egy késői szakaszban, amit már nem érintették annyira a vulkanikus tevékenységek, vulkánkitörések, de még így is tanulmányozni lehet rajta a lávadugót és az egyéb jellegzetes kísérőfolyamatokat. A verpeléti Várhegy így nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európában egy elképesztő természeti kincsnek számít, hiszen ritkán lehet ilyen parazitavulkánt találni, főleg ennyire jó állapotban. Egészen hihetetlen, hogy hazánkban ilyen különleges hely is van, ráadásul sokan nem is tudnak róla, még szerencse, hogy nem egy aktív vulkánról van szó.
A székely Vezúv a szunnyadó veszély
Biztosan csendes a Kárpát-medence és az is marad? Nem, ez egyáltalán nem biztos, sőt, bármikor megtörténet az, amitől mindenki tart. Székelyföldön található a Szent-Anna tó, melyet a Csomád vulkán öleli körbe. Legutóbbi kitörésének akkora ereje lehetett, mint a 79-ben Pompejit és Herkulaneumot elpusztító Vezúv kitörésének – számolt be róla testvérportálunk, a Feol.hu.
Mint írták, a Csomád vulkán kitörése volt az utolsó a Kárpát-medencében. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója és vulkanológus csapata alaposan megvizsgálta a hegyet, ekkor megdöbbentő dolgot tapasztaltak.
A vulkán magmakamrájában még mindig találtak olvadékot, ennek fényében a Csomád vulkán egyáltalán nem tekinthető kialudt vulkánnak.
Bár jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy mocorogna, ez azonban nem biztosíték arra, hogy akár nem törhet ki bármikor. Pár hónap leforgása is hozhat olyan változásokat, amelynek következtében a székely Vezúv életre kelhet.
