2025.05.18. 11:30
Forintra átszámolva mutatjuk, mennyit pazarolsz egy évben – sokkoló lesz!
Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legégetőbb problémája. Elképesztő mennyiségű, még fogyasztásra alkalmas étel kerül a kukába világszerte, így hazánkban, s azon belül Nógrád vármegyében is. Számos kezdeményezés indult az elmúlt években a pazarlás mértékének csökkentése érdekében, melyeknek van is némi eredménye.
Mihez kezdjünk a vasárnapi ebéd maradványaival, amelyek még a hét második felében is a hűtőben tornyosulnak? Sokaknak kézenfekvő megoldás, hogy a megmaradt ételt a kukába dobják, így a világszerte megtermelt élelmiszerek harmada kárba vész. Számos kezdeményezés indult hazánkban is a folyamat csökkentése érdekében. Amennyiben megfontoltan vásárlunk és úgy is használjuk fel az alapanyagokat, mi is sokat tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen.
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool.hu archívum
Étel a kukában: luxus a pazarlás
Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amelyre csak mostanában kezdünk kellő figyelmet fordítani. Az élelmiszer-hulladékok csökkentését célzó mozgalomhoz Magyarország az elsők közt csatlakozott: 2014-ben megalakult az Élelmiszer Érték Fórum, 2016-ban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította a Maradék nélkül társadalmi programját. Mint írták, Európában a veszteségek legnagyobb része a háztartásokra vezethető vissza.
Az élelmiszerhulladék keletkezésének oka legtöbbször a figyelmetlenségből és a tudáshiányból eredő rossz gyakorlatok. Ennek eredményeképp egy átlagos magyar fogyasztó évente 60 kilogrammnál is több élelmiszer-hulladékot állít elő, amelynek több mint fele megelőzhető lenne.
Az adatok hazánkban megdöbbentőek:
- 594 ezer tonna élelmiszer-hulladék évente, melyből 247 ezer tonna tiszta pazarlás.
- 62 kilogramm élelmiszer-hulladék fejenként évente, ebből 25,8 kilogramm megelőzhető lenne, vagyis pazarlás.
- 380 milliárd forint veszteség a lakosságnak, ez az összeg fejenként 40 ezer forint évente.
- 22 százalék csökkenés az élelmiszer-pazarlásban az elmúlt 7 évben.
Hazánkban – a Nébih kutatása szerint – minden ember 62 kilogramm élelmet dob a szemétbe, egy család évi kiadásából ez több tízezer forint. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök. Napjainkban egyre több fórumon lehet arról informálódni, hogy mit kezdhetünk a feleslegessé vált élelmiszerrel.
Az élelmiszer-pazarlás valós, megoldásra váró probléma
– A lakossági hulladék összetétele teljesen vegyes. A vonatkozó előírások jelenleg nem tiltják a háztartásokban megmaradt élelmiszerek elhelyezését a tárolóedényekben. A begyűjtés során nem feladatunk a szemét részletes átvizsgálása, dolgozóinknak csak azt kell megállapítani, hogy szemmel láthatóan nincs benne környezetre veszélyes anyag, illetve más veszélyes hulladék – tájékoztatott korábban Fekete Zoltán, a Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Hozzátette: – Az uniós keretirányelveknek megfelelően Magyarországon is kötelező lesz a háztartásokban keletkező, biológiailag lebomló élelmiszer-hulladék elkülönített begyűjtése. A MOHU erre már elindította az előkészületeket és néhány nagyvárosban kísérleti módon erre a célra a lakosságnak kiosztott tárolóedényekben megkezdte a gyűjtést. A tapasztalatok pozitívak. Bízom benne, hogy hamarosan ellátási területünkön is bevezetik az élelmiszer-hulladék elkülönített begyűjtését, javítva a lakosság kényelmét, komfortérzetét. A fő cél a körforgásos gazdálkodás szintjének emelése, a környezet terhelésének csökkentése.
Mint mondta, a társaság által ellátott falvakban és városokban a hulladék összetételét a település szerkezete és a lakosságának anyagi helyzete is befolyásolja. A vidéki, vagy családi házas környezetben, ahol sokan állatokat is tartanak, a legritkább esetben fordul elő élelmiszer-hulladék. A szegényebb térségekben nem képződik felesleg.
– A városokban jellemző „guberáló” életforma sajnos egyre gyakoribb a társadalmi perifériára szorultak körében. Ez a lakosságnál ellenérzést vált ki, és sokszor jogos a felháborodás, mivel a kukákban, konténerekben történő keresgélés során annak tartalmát mellédobálják és vissza már nem. Ez pedig odacsábítja a rágcsálókat és sokszor a vadállatokat is – fejtette ki Fekete Zoltán.
– Az élelmiszer-pazarlás egy valós és megoldásra váró probléma, de csak jelentős ráfordításokkal, szemléletformálással lehet tenni ellene – fogalmazott az ügyvezető.
Felelőtlenség ilyen árak mellett pazarolni
– Tudatosan figyelek arra, hogy ne pazaroljam az élelmiszert. Nagy a család, és gyakorlott háziasszonyként már jól tudom, miből mekkora mennyiséget vásároljak a vasárnapi ebédhez. Általában a gyerekeknek, unokáknak is csomagolok a finomságokból – fejtette ki Nagy Jánosné, vidéken élő nyugdíjas. Mint mondta, mivel tartanak állatokat, a maradék sem kerül a kukába. A vásárlás során figyelni szokott a termékek szavatossági idejére is. Semmit sem hagy kárba veszni. A száraz zsemléből, kifliből például zsemlemorzsát készít, a szikkadt kenyérből pedig bundás kenyeret. Sokat tanult a nagymamájától, régen semmit sem dobtak ki, mindent hasznosítottak. A kertben komposztálnak is, ide kerül a zöldségek és gyümölcsök héja. Mint mondta, napjainkban elég drágák az alapanyagok, felelőtlenség pazarolni az élelmet.
