Mit ünneplünk nagyszombaton?

Ez a mai egy gyásznap, amit a Krisztus szenvedésén és halálán való elmélkedéssel kell tölteni, nagyszombaton nincs szentmise sem. A húsvéti örömünnep nagyszombat estéjén kezdődik a tűzszenteléssel, ami a reményt, valamint a fény születését szimbolizálja, majd a keresztvízszenteléssel folytatódik.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés pedig délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt

A körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon még, az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták és tettek belőle a jószág ivóvizébe, valamint szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.