2025.04.26. 17:25
Gyilkos kór terjed Nógrádban, nyomában a pusztulás és a rohadás
A nógrádi kertek növényeit az áprilisi hajnali fagyok után más is fenyegeti. A betegség ellen tehetnek a gazdák és kertészkedők, de azt, hogy pontosan mi jelent megoldást, Pajerszki Gábor, salgótarjáni növényorvos foglalta össze számunkra.
Azok számára, akinek akad gyümölcsfa a kertjében, biztos nem idegen az a szó: monília. A betegség nagy kárt okozhat a gyümölcsösökben, ezért nagyon fontos a kór elleni védekezés. Azt, hogy mivel, mikor és hogyan érdemes fellépni a gyümölcsfáink „ősellensége” ellen, Pajerszki Gábor, salgótarjáni növényorvos fejtette ki részletesen.

Forrás: Beküldött fotó
A betegség a fák törzsét is elérheti
Az esős, párás időjárás kedvez a moníliának, ami a gyümölcsfák leggyakoribb, és legjelentősebb betegsége. Előbb a hajtásokat és a virágokat, majd később a gyümölcsöket is pusztítja. Pajerszki Gábor kérdésünkre elárulta: a védekezés kvázi nulladik lépése a megelőzés, vagyis prevenció.
– Minden a metszéssel indul. Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy el kell távolítani a fertőzött növényi részeket: hajtásokat, vesszőket, ágakat, sőt! Esetenként maga a törzs visszavágása is indokolt lehet. Ez a kór képes a teljes fát elpusztítani azokban az esetekben, ha a fa már túl idős, vagy ha a növényvédelmet éveken át elhanyagolják – húzta alá a növényorvos, aki azt is elárulta, hogy a betegség legjellegzetesebb ismertetőjegyét, azaz a gyümölcsmúmiákat is el kell távolítani.
Mivel keverhető össze a monília?
Gombák okozzák a monília nevű növénybetegséget, amely az összes gyümölcsfát megtámadhatja. A gyümölcs megromlik, elrohad, vagy elszárad. Ezek az úgynevezett gyümölcsmúmiák javarészt a fán maradnak. Ezeket szintén célszerű azonnal eltávolítani. A betegség a korábbi gombatelepekből, termőtestekből újra és újra megjelenik, terjed. Pajerszki Gábor érdekességként azt is elárulta, hogy sokan azt hiszik, hogy a monília megegyezik a tűzelhalás nevű betegséggel, ami annak ellenére, hogy hasonló tüneteket produkál, egy teljesen másik kór. Mivel a tűzelhalás egy baktérium, ezért az ellene való védekezés is más.
A védekezés lépései
A metszés után a következő lépés a lemosó permetezés. Ez utóbbinál a biológiai védekezés hagyományos hatóanyaga a réz. Pajerszki Gábor elmondta, hogy a különböző virágzási fázisokban a megfelelő réz mennyisége úgy alakul, hogy:
- zöld bimbós állapotban 3 ezrelék
- piros bimbós állapotba 2 ezrelék
- míg teljes virágzásban 1 ezrelék
A salgótarjáni növényorvos érdekességként beszámolt egy olyan lehetőségről is, amelyről egy korábban készült PhD dolgozatban olvasott. Elmondta, hogy a kutatás szerint fahéj és kakukkfű illóolajokat keverve a permetlébe szintén jó eredményeket értek el a monília ellen. Az illóolajok 0,5–1 százalékos dózisban is már hatékonyak voltak, fungicid hatással rendelkeztek. A szakember hozzátette: e összetevők formulázásához jól használható összetevő lehet a kukoricakeményítő, amely az illóolajat jobban megköti és helyben tartja a növényi részeken.
Hozzátette: a rezes védekezés mellett, hagyományos kémiai hatóanyagok is rendelkezésre állnak, kontakt és felszívódó egyaránt, amelyeket szintén 2-3 alkalommal érdemes alkalmazni az időjárás függvényében.
A lombtrágyázásról se feledkezzünk meg!
Pajerszki Gábor továbbá azt tanácsolta, hogy a monília elleni védekezést arra is használhatjuk, hogy azzal egy időben tápanyagot juttassunk a fáknak lombtrágyaként.
– A permetléhez adhatunk bórt és foszfort, ami a terméskötődést segíti. Fagytűrés növelésében a kálium jelenthet jó megoldást, továbbá a növénysejtfalat építő tápanyagok, azaz a bór, a kalcium és a szilícium. Ez utóbbi ásványi anyagok hatása például abban is megnyilvánul, hogy az új levelek erősebbek lesznek. Ezt egyfelől tapintással is érezhetjük, de emellett abból is észrevehetjük, hogy ellenállóbbakká válnak például a rovarokkal, a kórokozókkal, vagy az időjárás okozta stresszel szemben – fejtette ki, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a lombtrágyához mindig érdemes nedvesítő és tapadóanyagokat keverni annak érdekében, hogy minél nagyobb területen fedje be a levélzetet, és fejtse ki jótékony hatását.
Megosztó lehetőség
Azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes a fertőzött növényi részekkel tenni a növényorvos úgy fogalmazott: a teljes megsemmisítés, azaz az égetés helyett ő egy másik lehetőséget javasol.
– Ez a téma elég megosztó. Bár sokan nem értenek ezzel egyet, de szerintem a fertőzött növényrészek komposztálása nem ördögtől való gondolat. Persze egy feltételnek szigorúan meg kell felelni! Csak és kizárólag abban az esetben tegyünk ilyet, ha a komposztunknak elég a hőkapacitása – hangsúlyozta Pajerszki Gábor, aki hozzátette: ő a szupresszivitás elvét vallja.
– A komposztot azért készítjük, hogy a talajéletet gazdagítsa. Tele van humusszal, hasznos mikrobákkal és rovarokkal, amik lényegében nem hagynak életteret a veszélyes kórokozóknak, így azok nem képesek elszaporodni – magyarázta Pajerszki Gábor, aki hangot adott annak is, hogy nem a sterilitásban, hanem a diverz, azaz változatos és sokféle közösségekben hisz, ami egyensúlyban tartja az életet.