Pásztó is megküzdött a gyilkos vírussal, ami miatt most halomra kell ölni a teheneket

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ragadós száj- és körömfájás vírusát azonosították Magyarországon. A vírus egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen jelent meg, és azonnali hatósági intézkedéseket rendeltek el a fertőzés terjedésének megakadályozására és az állomány védelmére. A betegség az emberekre rendkívül ritkán terjed át, de az állatok között gyorsan elterjedhet, súlyos gazdasági károkat okozva. Mint arról korábban írtunk, a betegségre és annak tüneteire Dr. Horváth-Mester Anita nógrádi állatorvos is felhívta a figyelmet Facebook-oldalán, amely megerősíti a helyzet súlyosságát. A nógrádi gazdaságokban is nagyobb körültekintéssel kell eljárni a betegség miatt.

A száj- és körömfájás ügyében Balla Mihály országgyűlési képviselő Patakon, Sajgó Ferenc mezőgazdasági vállalkozótól tájékozódott. Erről közösségi oldalán számolt be a honatya. Hozzátette: a Nyugat-Nógrádban elismert szaktekintélynek számító, nagy munka- és élettapasztalattal rendelkező mezőgazdász elmondta, hogy ez a járvány bizony a legveszélyesebbek közül való, egyaránt veszélyt jelent a haszon-, és a vadállatokra is. Balla Mihály bejegyzésében arra is kitért: azok a szigorú intézkedések, amelyeket a szaktárca hozott, megelőzhetik a járvány elterjedését.

Négy nap alatt negyven beteg állatot számláltak

A vírus legutóbb 1973-ban jelent meg hazánkban, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Pázmándfalun pedig nemcsak a marhák, de a dolgozók és azok családja is karanténba került. Mint arról a Nyugat-Dunántúli testvérportálunk, a kisalföld.hu is beszámolt, 1973. december 28-án betegedett meg az első szarvasmarha száj- és körömfájásban a helyi istállóban, négy nap múlva már negyven beteg állatot számláltak. 1973-ban nem küldtek a halálba minden állatot, mint a ma érvényes protokoll során. Ma úgy szól a törvény, hogy az a telep, ahol akár csak egyetlen marha is fertőzött, ott mindnek pusztulni kell. A hírportál megkérdezett egy helyi biológust, hogy valóban kivárták-e a fertőzés lefolyását a hetvenes években, és nem pusztítottak el minden állatot, de nem tudta sem megerősíteni, sem megcáfolni. A jelenlegi korlátozásokról is írtunk korábban.

1965-ben Pásztón is felbukkant a vírus

Némi keresgélés után rábukkantunk egy 1966 márciusában megjelent helyszíni riportra, amelyben lapunk korábbi tudósítója a pásztói Béke Termelőszövetkezet majorságán tett látogatásáról írt. A nyolcszáz hektárú legelővel és száz hektár réttel rendelkező majorságban 1962-ben csupán 67 tehén volt, míg 1965-ben már 145 tehenet tartottak és az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta a 2800 litert. A közel hatvan évvel korábban megírt riportban arról írtak, hogy 1965-ben a majorságban is felbukkant a ragadós száj- és körömfájás vírus. A betegség megjelenése után még fokozottabban ügyeltek a fertőtlenítésre. 

2001-ben járványvédelmi intézkedések voltak Nógrádban

Európán belül legutóbb 2001-ben, Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét a vírus. A magyar állategészségügy országos vezetése hazánk állatállományának megóvása, valamint az export biztosítása érdekében szigorú járványvédelmi intézkedéseket rendelt el. Nógrádban ez a következőket jelentette: a négy határállomáson (Somoskőújfalu, Ipolytarnóc, Parassapuszta Balassagyarmat) a határ magyarországi szakaszán a közút teljes szélességében az áthaladó gépjárművek részére fertőtlenítő berendezést biztosítottak. 

A megyei állategészségügyi szervek Somoskőújfalunál és Parassapusztánál minden élő állatot szállító kamiont teljeskörűen fertőtlenítettek. A vámszervek az országba tiltott módon behozott, vagy a tilalmi listán szereplő élelmiszereket elkobozták, összegyűjtötték és megsemmisítették. A másik szigorú intézkedés szerint a Nógrád megyében lévő valamennyi állattartó telepre csak az ott dolgozók mehettek be fertőtlenítés és ruhacsere után.