2025.03.29. 11:30
Lejárt a panelházak szavatossága? A salgótarjáni mérnök elárulta, veszélyben vannak-e a lakók
Hazánkban nincs olyan város, valamint nagyobb település, ahol ne lenne legalább néhány panelház. Mostanra már ezek az épületek a település szerves részeivé váltak. Így van mindez Salgótarjánban is, még ha meglehetősen kevés „klasszikus” házgyári paneles épület is található a nógrádi vármegyeszékhelyen.
A hetvenes években egy panel lakótömbben élni az álmok netovábbjának számított hazánkban, így Nógrádban is. Az évek múlása ellenére ennek az építési stílusnak még mindig sok támogatója akad.
Fotó: Vendel Lajos / Forrás: Nool.hu
De vajon, valóban csak hatvan évig tartanak a panelházak szavatossága? Ennek jártunk most utána, és annak is, hogy ha „klasszikus” panelházak szinte nincsenek is Salgótarjánban, akkor mik azok a lakótömbök, amire a legtöbben panelként hivatkoznak.
A legközelebbi házgyár, a miskolci egyszerűen túl messze volt Salgótarjántól ahhoz, hogy megérje idáig elszállítani a panelelemeket. Ez a Salgótarjánban tevékenykedő építészeknek, például Magyar Gézának nagyobb szabadságot adott, hogy más technológiákat használjanak, így némileg változatosabb városképet alakítsanak ki. Az itt épült lakóházakat jellemzően a helyi, kisebb kivitelezővállalatok építették olyan korabeli technológiákkal, mint a PEVA alagútzsalus rendszer, vagy épp a helyszíni vasbeton előregyártás
– hangsúlyozta Hartmann Gergely építészmérnök egyetemi oktató, aki könyvet is írt Salgótarján modern építészetéről.
Mint azt egy helyi építész és statikus tervezőtől megtudtuk, mindössze négy tényleges panelház található meg Salgótarjánban. Közülük három toronyház Zagyvapálfalván a Gorkij-lakótelepen magasodik, valamint egy négyemeletes panel a Salgó úton helyezkedik el. Mind a négy panelház jelenleg is kifogástalan állapotnak örvendhet, akár még száz, sőt kétszáz év múlva se valószínű, hogy probléma lesz velük.
Garzonházak törnek az égig Salgótarjánban
Nem mehetünk el szó nélkül Salgótarján legikonikusabb épületpárosa, a város szívében található garzonházak mellett, amelyek felhőkarcolók módjára magasodnak az Erzsébet téren. Több mint 50 éve a toronyházakat azzal a szándékkal tervezték, hogy több mint 260 család számára adjanak otthont, valamint szolgáltatóegységek is helyet kapjanak bennük. A tizenöt és tizennyolc szintes, 60-70 méter magas tornyok kivitelezője a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat volt, amely 1969. október 10-én kezdte meg az építést, a munkálatok pedig egészen 1974-ig tartottak.
Hemzsegnek a tűzoltók a salgótarjáni garzonházaknál – Fotókon mutatjuk, mi történt!
Forrás: Archív fotó/Nool.hu
Veszélybe kerülhetnek a salgótarjáni „panelházak” lakói?
Amikor építették még az első panelházakat akkor azt mondták a szakemberek jó, ha 60 évig bírják. A szavatosságuk az első panelházaknak már rég lejárt. Így adódik a kérdés, fennáll-e a veszélye annak, hogy ezek a hatalmas építmények egyszer csak összedőlnek?
Igaz, hogy elméletben a tervezők a tartószerkezet esetében legkevesebb 50 éves avulási idővel számolnak, de ez a panelek esetében korántsem azt jelenti, mint mondjuk egy háztartási elektronikai eszköznél, hogy a garanciaidő lejárta után elkezdhetünk aggódni. Nem tudok Európából olyat mondani, hogy ilyen vagy ehhez hasonló épületek tartószerkezeti okok miatt váltak volna tömegesen problémássá. Egy-egy eset persze előfordulhat, mint például a pécsi toronyház veszélyessé válása és 2016-ban történt kényszerű bontása, de ezek kivételek
– emelte ki az építészmérnök, aki hozzátette, hogy a korabeli szerkezeteket annyira túlméretezték, és ellenőrzött, ipari keretek között „gyártották”, hogy valószínűtlen, hogy összedőlés fenyegetné a tömegesen épített lakásokat közép- vagy akár hosszabb távon.
Forrás: Archív fotó/Nool.hu
Ráfér a felújítás lakótömbjeinkre
Hartmann Gergely azt is elárulta, hogy az avulás más területeken okoz gondot: gépészeti, hőtechnikai szempontból biztosan tömeges felújításra szorulnak a salgótarjáni „panelházak” is.
Városépítészeti szempontból lehet, hogy ma máshogyan gondolkodnánk, mint a korabeli tervezők. Ha az alaprajzokra tekintünk, ott sok esetben azt látjuk, hogy nem hogy avulás történt volna, hanem ezeknek a lakásoknak a legtöbb ma épülő lakóparknál egész egyszerűen jobb a beosztása, még akkor is ha kicsik a lakások.
Salgótarján épületei színesebbek, mint azt elsőre gondolnánk
– A korabeli „szürkeség” Salgótarján esetében részben-egészben tudatos építészeti szándék is volt. Ennek felülírásán akár el is lehet gondolkodni, de véleményem szerint egy egységes, az egész városra kiterjedő homlokzati felújítási tervre, városi „design manual”-ra volna szükség, mert ha minden egyes társasház maga dönt arról, hogy milyen színű házat szeretne, akkor a szürkeség egy papagájszínű káosszá válik. Egyébként, ha nyitott szemmel járunk Salgótarjánban meglepően sok színes ház van, csak kopottságuk miatt ez nem észrevehető – fejtette ki Hartmann Gergely, építészmérnök.
