2025.03.20. 12:22
Kisokos a tavaszi metszéshez – íme a nógrádi növénydoktor tuti tippjei
A tavasz beköszöntével a természet új erőre kap, és ugyanígy tesznek a kertészkedés szerelmesei is. Az első munkák között a kerttulajdonosoknak a metszés kihívásaival kell szembenézniük. Egy salgótarjáni növénydoktor segítségével összegyűjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni, amikor metszőollót és ágvágót ragadunk a kezünkbe.
Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban Sándor és József is éjszakai fagyokat hozott zsákjában a meleg időjárás helyett, nem lehet afelől kétség: szűkebb hazánkba is megérkezett a tavasz. Mindezt az is jelzi, hogy a természet egyre inkább kezd magához térni téli álmából, amely a kertek tulajdonosai számára egyet jelent azzal: eljött az első kerti munkák, így például a metszés elvégzésének ideje.
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool.hu archívum/Illusztráció
Mikor jön el a metszés ideje?
Jogosan merül fel, hogy mit, mikor, hogyan, mennyire, és mire kell odafigyelni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Pajerszki Gábor salgótarjáni növényorvos segítségével, aki érdeklődésünkre egyből leszögezte: a metszésnek nincs egzakt időpontja, azonban az biztos pontot jelent, hogy ajánlatos rügypattanásig elvégezni.
– Lényegében azt mondhatjuk, hogy most van itt a metszés ideje. Ugyanakkor a szőlőnél meg kell várni, amíg a nagyobb mínuszok elmúlnak annak érdekében, hogy lássuk, a fagyok mekkora rügyvesztést okoztak – mutatott rá Pajerszki Gábor, aki arra is kitért, hogy a csonthéjasokat, így például az őszi és a kajszibarack esetébe a vesszők, ágak, gallyak metszését rügyfakadásra érdemes időzíteni. Mindennek oka, hogy ezek a fajok érzékenyebbek a metszés utáni fagyra, hidegre. Emellett a gutaütés nevű betegség miatt sem érdemes túl korán metszeni a kajszifákat, amiket így általában november és március között békén hagynak, és csak március végén kerülnek a metszőollók, ágvágók élesebb szárai közé.
Több szempont is közrejátszik a metszésnél
A „hogyan”-nal kapcsolatban a salgótarjáni növényorvos elárulta, hogy a metszések mikéntjét elsősorban művelési módok határozzák meg. Ennek fényében fontos figyelembe venni például, hogy milyen növényről beszélünk, milyen idős a fa vagy bokor, illetve azt is, hogy milyen formát kívánunk elérni a metszéssel. Emellett pedig előfordulhat, hogy egyesek a termésszabályozást is összekötik a metszéssel, ami egy következő szempont.
– Korszerűbb az orsó és a szuperorsó metszés, amely értelmében a függőleges tengelyt hosszabb-rövidebb oldalhajtások szegélyezik. A kisebb kerteknél általában még a klasszikusabbnak számító váza „faformákat” láthatjuk gyakrabban. Az így metszett fákat azonban nehezebb kezelni, mivel kevésbé tudja átjárni a lomkoronát a napfény, de növényvédelmi és betakarítási szempontból is problémásabbak – ismertette Pajerszki Gábor, aki arra is kitért, hogy az őszi metszések is egyre „divatosabbak”.
Továbbá említést tett a nyári zöldmetszésekről is, amikor a hajtások már jobban kifejlődtek, és így pontosan látható, hogy melyik lesz közülük felesleges.
Mikor szükséges a fák sebkezelése metszés után?
Az tény, hogy a metszés, lényegében sebet ejt a fákon. De vajon érdemes-e, kell-e ezeket a sebeket kezelni valamivel? Pajerszki Gábor elmondta: a nagyobb átmérőjű, azaz 5 centiméternél vastagabb fagallyak esetében érdemes lehet fagélt használni. Az ennél kisebb vesszők, ágak esetében azonban semmiképp nem szabad külön szerrel kezelni a vágás nyomát, mivel úgy később az új hajtások nem tudnak kibújni. Ez utóbbi esetben bőven elegendő a lemosó permetezés, illetve az abban található réz és kén hatóanyag.
A növényvédelem sem elhanyagolható
Hozzátette: a metszések növényvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen szellősebb lesz általuk a lombkorona, így a gombás fertőzések kevésbé érik el a fákat, illetve a permetezéssel is könnyebben elérhetők az ágak.
– A lemosó permetezésnek szintén a idénye van a fagyok elmúltával. A leghatásosabb szer a kén-réz-olaj keveréke. Az első összetevő a rovarok és gombák, a második a gombák és baktériumok, míg az utolsó kifejezetten a rovarok okozta fertőzések ellen nyújt védelmet – sorolta a salgótarjáni növényorvos, aki arra is felhívta a kerttulajdonosok figyelmét, hogy a permetezést érdemes megismételni rügyfakadás után is annak érdekében, hogy a lehető legkisebbe csökkentsék a fák betegséggel való megfertőződésének lehetőségét.
Ezeket is ajánljuk:
