Filmen is megörökítették a salgótarjáni pincérmester elhivatottságát

Őszintén szólva meglehetősen korlátozottan használjuk a fentebb szereplő, nemes tartalmat sugalló fogalmat. Vannak bizonyos, főként humán jellegű szakmák, foglalkozások – példának okáért ilyenek a gyógyítással, a tanítással, a különböző művészeti alkotómunkával, a szakralitással összefüggő tevékenységek –, amelyekhez előszeretettel társítjuk a szót: hivatás. Ez bizony igazságtalan, hiszen miért ne lehetne hivatásszerűen végezni többek között a vendéglátást, azon belül annak egyik, egyelőre nélkülözhetetlennek tetsző elemét, a pincérkedést. Erre tökéletes példa Gabora Attila munkássága.

Gabora Attila nevéhez számos kezdeményezés köthető

Annak, hogy igenis lehet, kiváló példája egy salgótarjáni, immár nyugállományú szakember, Gabora Attila. Helyben sokan ismerik és értenek egyet e megállapításommal. Tudják róla, hogy bármelyik vendéglőben tűnt is fel, mindenütt, mindig élvezettel, jó modorúan, a vendég iránti nagy tisztelettel, mondhatni alázattal tett eleget feladatainak, s erre csak úgy volt képes, hogy hivatásszerűen végezte munkáját. S akkor még nem is szóltam olyan kezdeményezéseiről, mint például a pincéregylet megszervezése, a szakmai verseny megrendezése, az egykori Duda cukrászda névadója tiszteletére emléktábla elhelyezése. 

Helyi élményeit a közelmúltban a Záróra után című kötetben sikerült megjelentetnie. Az utóbbi években rendszeresen meghívást kapott rangos sporteseményekre, fővárosi protokollrendezvényekre. Nyilván azért, mert mindig hivatásszerűen tett eleget kötelezettségeinek. 
Ezt bizonyította az a róla – Nagy Judit szerkesztő és Koltai Bori riporter közreműködésével – készült film is, amelyet a Mesék a takarásból címmel a napokban vetítettek különböző országos televíziós csatornák. A videó IDE kattintva nézhető vissza.