2025.03.01. 06:50
Kihaltnak hitték, most újra vadászik Nógrádban ez a ravasz ragadozó
A kertünk és a háziállataink is veszélyben lehetnek! Az aranysakál, amelyet nádi farkasként emlegetnek még, rendszeresen előfordul szűkebb hazánk tájain. Gyors elterjedése miatt egyre gyakrabban panaszkodnak az állattartók és a vadgazdálkodók, ugyanis rendkívül sok kárt képes tenni ez a ragadozó.
Nógrád vármegyében is komoly gondot jelent az aranysakál, amely köztudottan az egyik legkártékonyabb állat hazánkban. Noha korábban, a nyolcvanas évek végén kihalt fajnak számított, az 1990-es évek elejétől kezdve rohamosan terjedt vissza, ráadásul manapság már nem csupán a Dráva-vidékén bukkannak elő, hanem az országban mindenhol. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint 2022-ben 36 darab aranysakált, míg 2023-ban 55 darab példányt lőttek ki a vadászok szűkebb hazánkban, bár becsült számuk a régióban ennél jóval több. Országos szinten a 2022/2023. vadászati évben 14 831, a 2023/2024. vadászati évben 15 697 aranysakált ejtettek el, továbbra is főként Baranya, Bács-Kiskun és Somogy vármegyékből.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MW
Rendkívül sok aranysakál él a vidékünkön
– Az egész megyében fellelhető az aranysakál, amelyet még nádi farkasként szoktunk emlegetni, de ahogy a neve is jelzi, jobban szereti a nádas, bokros, legelős területeket, mint a nagy összefüggő erdőrészeket – közölte megkeresésünkre Szabó László, a Nógrád Vármegyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Vármegyei Területi Szervezetének titkára.
Bár leginkább a rókára hasonlít ez a ragadozó, de vannak jelentős különbségek:
- a lábai sokkal hosszabbak a vörös rókáétól
- nincsen hosszú, lompos farka
- változatos a színe
- míg a róka 4-8 kilogramm, addig a sakál testtömege 10-20 kilogramm
- testfelépítése a kutyáéhoz hasonlít
– Valószínűleg a vadkamerák felvették már nálunk többször is az aranysakált, mivel este a magaslesre kiülő vadászok szokták hallani a hangjukat, ahogy kommunikálnak egymással – emelte ki.
Vérfagyasztó vonyítás árulkodik a jelenlétéről
Mint arról már írtunk, az aranysakál hang alapján jól beazonosítható: Nógrádban több helyen is tapasztalták, hogy válaszol a mentőautó szirénájára. Dunántúli példa szerint harangszóra is vonyítani kezd, de a reggel és este azonos időpontban megszólaló kongatások közül csak az egyikre: ez gerjeszthet olyan frekvenciát, amire a toportyánfül is érzékeny. Az aranysakál gyors szaporodását jelzi, hogy a patakok völgyeit követve ma már csaknem Lengyelországig jutott. Természetes ellensége a szürke farkas lenne, ha az élőhelyek alkalmasak volnának számára. Így azonban az aranysakál csúcsragadozónak számít a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken.
Veszélyben vannak a vadak és a háziállatok is
– Korábban úgy tudták, hogy csak kis rágcsálókat fogyaszt a sakál, ami bebizonyosodott, hogy nem így van. Szereti megfogni az őzgidát, a vaddisznó malacot, a gím- és dámborjúkat, ezáltal nagy károkat tud okozni a vadállományban, ráadásul nem egyedül, hanem jellemzően falkában vadásznak, mint a farkasok – tájékoztatott Szabó László.
Hozzátette: amellett, hogy képes megtámadni a legnagyobb vadat, még az apróvadfajokat, a bárányokat és a háziállatokat is elkaphatja.
– Veszélyben lehetnek a kutyák is. Volt már korábban olyan sajnálatos eset, hogy vizslát ölt meg az aranysakál – mesélte a Nógrád Vármegyei Vadász Szövetség elnöke.
Mit tehetünk ellene?
A legfontosabb, hogyha nádas, bokros területek vagy legelők környékén kutyát sétáltatunk, akkor tartsuk pórázon az állatot, mivel az ebek könnyen megtalálhatják a ragadozót, amely viszont rögtön támad és szétmarcangolhatja a kutyát.
Az aranysakál nem védett, egész évben vadászható. Ugyanakkor eléggé óvatos állat, alapvetően távol tartózkodik a lakóterülettől, ezért nehéz elejteni, de ha mégis közel merészkedik, akkor nem tartja vissza se kerítés, se villanypásztor, hanem lyukat ás vagy átbújik egy résen. Vadászatok alkalmával igyekeznek gyéríteni őket, azonban számuk egyre inkább nő gyors szaporodásuk miatt.
