2025.01.06. 17:27
„Vízkeresztkor gondoljuk végig, mennyi áldás érte életünket” – javasolta a bujáki plébános
Január 6-án a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepét tartjuk, amely a karácsonyi időszak zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A vízkereszt történetéről, valamint a 2025-ös szentévben betöltött jelentőségéről Marti József bujáki esperesplébánost kérdezte portálunk.
A vízkereszt, más néven epifánia a keresztény egyházi év egyik kiemelkedő napja, amelyet január 6-án ünnepelnek világszerte. Az ünnep gazdag szimbolikájával és hagyományaival egyaránt a vallási és kulturális örökség fontos része, amely a karácsonyi időszak lezárását, az új év első spirituális eseményét, továbbá a farsang kezdetét jelenti.
Forrás: Beküldött fotó
A mai napig tartanak szertartásokat vízkeresztkor
– A vízkereszt elnevezés megjelenést, a katolikus egyház számára pedig Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését jelenti. Az ünnep eredeti neve Urunk megjelenése – ismertette korábban portálunkkal Marti József.
Hozzátette: mi csak a magyar néphagyományban nevezzük vízkeresztnek ezt a napot, azért mert a katolikus egyházban ekkor történik a víz- és a tömjénszentelés, amikhez kapcsolódik még a házszentelés szertartása is. Ekkor három dolgot is ünnepeltünk: egyrészt a napkeleti bölcsek látogatását Jézus Krisztushoz, másfelől a Megváltónak a megkeresztelkedését a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által, harmadrészt pedig a kánai menyegzőn tett csodatételt, amikor is Jézus a vizet borrá változtatta, és jelenlétével a házat is megszentelte.
– Ma már vízkeresztkor a napkeleti bölcsek látogatását ünnepeljünk, amely után elkezdődnek rendszerint a házszentelések a falvakban és a városokban egyaránt. A pap minden év elején újra megáldja a házakat, meghinti azokat szentelt vízzel, sokszor a ministránsok kíséretében. Az ünnep tartalma, az eredeti megnevezés, vagyis Urunk megjelenése tulajdonképpen azt a gondolatot viszi tovább, hogy a nemzetek számára – akiket a napkeleti bölcsek testesítenek meg – a Megváltó ekkor mutatkozott meg – magyarázta a bujáki esperesplébános.
Tartsunk önvizsgálatot!
– A víz-, a tömjén-, illetve a házszentelések hagyománya mind az áldáskeresést szimbolizálják. 2025 egy szentév, a mostani vízkereszt alkalmával pedig érdemes azon elgondolkodnunk, hogy mennyire keressük az áldást az életünkben. A rossz csakis azért törhet gátat magának, mert nem vesszük észre, hogy mennyi áldás történik velünk. Ezek az előbb felsorolt szentelmények vízkeresztkor tökéletes alkalmat adhatnak mindenkinek az elmélkedésre – közölte portálunkkal Marti József, majd hangsúlyozta: – Keressétek az áldást, amíg csak éltek és vigyétek haza otthonaitokba! Csak így nem fogjátok az életetekbe bevonzani a rosszat és otthonotokba a gonoszt!
Ezen tradíciókat sok helyen őrzik Nógrádban, például a Pásztói járás valamennyi településén jellemző ez a szokás. Mint minden évben, úgy ezúttal is megszentelték Palotáson a vasárnapi szentmise után a helyi Tájházat, amelyen a község apraja-nagyja részt vett, Juhászné Kovács Felícia polgármesterrel egyetemben.
