2025.01.08. 19:30
Amikor 20 lány került élet és halál közé: Pintyéék elhitték, hogy megússzák a gyarmati túszdrámát
1973. január 7-e és 12-e között a balassagyarmati Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban a felfegyverkezett Pintye András és testvére, László húsz lányt ejtett foglyul, nyolcnak időközben sikerült kiszabadulnia a fogságból. A balassagyarmati túszdráma a Kádár-kor egyik legnagyobb bűnténye volt, amely nem csak szűkebb hazánkat, hanem az egész országot megrázta.
Mint arról portálukon korábban beszámoltunk, 1973. január 7-én a balassagyarmati Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban a felfegyverkezett Pintye András és testvére, László a karácsonyi szünetről visszatérő húsz lányt ejtette foglyul. A két fiú a közeli laktanya parancsnokának fia volt, ezért könnyen be tudták szerezni a túszejtésnél használt gépfegyvereket. Ráadásul a fiúknak, különösen Andrásnak már akadt dolga a hatóságokkal, de befolyásos szüleik miatt nem kaptak komoly büntetést. A diáklányok közül időközben nyolcnak sikerült megszöknie. A túszdráma első estéjén hatan kiszöktek a mosdó ablakán, néhány nap múlva pedig egy lányt kiküldtek ivóvízért, és ő sem ment vissza. Egyikük pedig kiugrott az ablakon.

Forrás: Nógrádarchívum
A helyzet súlyosságát mutatta, senki sem volt biztos abban, hogy a Pintye fiúk, akik nyugatra akartak szökni, nem nyitnak-e tüzet a bent maradottakra. Ráadásul akkoriban még nem voltak túsztárgyalók, így a helyi kórház pszichiáter főorvosa, dr. Samu István tartotta velük a kapcsolatot.
A Pintye fiúk végig hittek abban, hogy teljesítik a követeléseiket
A túszejtők a kollégium első emeletének 14-es szobájába zárkóztak be, így a hatóságok az intézménnyel szemben lévő városháza épületéből irányították az öt napig tartó akciót. A túszdráma utolsó előtti napján az épületre a fiatalabbik fiú tüzet nyitott. A Pintye testvérek a végletekig hittek abban, hogy teljesíteni fogják a követeléseiket, ezért nem adták fel. Nagy összegű váltságdíjat követeltek, amellyel Nyugatra akartak szökni és ott szerencsét próbálni.
Hatala Csenge író kutatásai alapján arról számolt be, hogy az elbeszélések szerint az is lehetséges volt, hogy a túszejtők nem szerették volna a lányok előtt megadni magukat, mert az számukra ciki lett volna. Hatala Csenge Hírzárlat címmel könyvet is írt az esetről, ebben pedig csaknem 40 év után sikerült megszólaltatni a túszokat.
A balassagyarmati túszdráma hatása a mai napig érezhető
Végül a balassagyarmati túszdráma január 12-én, pénteken délben ért véget. Az idősebb testvér, Pintye András egy óvatlan pillanatban kinézett az ablakon, ekkor érte a halálos lövés, öccse pedig megadta magát. A túszul ejtett diáklányokat alultáplált és kiszáradt állapotban szállították kórházba, az orvosi vizsgálat szerint traumatikus élményeiknek hosszútávú hatásai lehetnek. Mint ismert, az életben maradt Pintye Lászlót jogerősen tizenöt év börtönre, további négy embert, akik tudtak a tervekről, nyolc hónaptól négy évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A szülők nevet változtattak és elköltöztek a városból. Pintye László a büntetése letöltése után, más néven kezdett új életet és családot alapított.
Magyarországon ez volt az első modern értelemben vett túszdráma, amely nem csak szűkebb hazánkat, hanem az egész országot megrázta. A hatása a mai napig érezhető Balassagyarmaton.
A terrorcselekményt több formában is feldolgozták
A terrorcselekményt több formában is feldolgozták az elmúlt években. Végh Antal a Könyörtelenül című regényében dolgozta fel a balassagyarmati túszdrámát, amelyből 1989-ben Gazdag Gyula Túsztörténet címmel forgatott filmet. Majd 2015-ben jelent meg a Nógrád vármegyei származású Hatala Csenge Hírzárlat című dokumentumregénye. Ebben a kötetben szólalnak meg először nyilvánosan az események szereplői. A könyvből 2022-ben Gryllus Samu Túszopera címmel készített kamaraoperát.