Titkos összetevő édesíti a nógrádi méhész országos bajnok mézét (videó)

Egymás mellett sorakoznak a zöldre festett kaptárak a zagyvarónai családi ház havas kertjében. Letakarva őrzik a méhcsaládokat, amelyek jelenlétét ütemes, halk zümmögés jelzi, amit csak akkor hallunk, ha egészen közel hajolunk a bejárathoz. Ezen kaptárak lakói gyűjtötték tavaly az ország legjobb repcemézét.

Rekordszámú minta közül került ki a legjobb repceméz

A közelmúltban rendezték meg a XV. Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztivált. A rendezvényen, amelyen különböző kategóriában hirdettek díjazottakat – a salgótarjáni Tódora Méhészet repceméze egyéb kategóriában a legjobbnak bizonyult. Az idei versenyre rekordszámú nevezés érkezett: több mint 160 méhészet, közel 500 mézmintája versengett egymással. A mézfogyasztók és a méhészek számára egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír ez a megmérettetés, hiszen nemcsak a termékek minőségi versenye van a középpontban, hanem hozzájárul a mézfogyasztás népszerűsítéséhez is.

– Több éve nem vándoroltunk repcére, tavaly viszont újra megpróbáltuk – tájékoztatta portálunkat Tódora Zoltán méhész, aki azt is elárulta, hogy egészen fiatalon, általános iskolás korában varázsolta el ez a tevékenység, köszönhetően Langa József pedagógusnak. – Nagyon szerencsésnek érzem magamat, hogy még tanulhattam a régi nagyjaink egyikétől, Buchinger Györgytől is – mesél a kezdetekről a díjnyertes méhész. 

Sok méhész van nehéz helyzetben

Mint mondta, bő negyed évszázada egy méhrajjal kezdett bele a méhészkedésbe, majd egyre több kaptár sorakozott a kertben. Ma pontosan százból indulnak útra a meleg hónapokban az apró rovarok, begyűjteni a virágport és előállítani az aranyló finomságot. Ahogy gyarapodtak a méhcsaládok úgy lett egyre több felesleg a mézből, amit először barátoknak, ismerősöknek adtak tovább. Ma már visszatérő vásárlóik vannak.

– A jó minőség a garancia a vevőkörünk bővülésére, ha valaki egyszer csalódik, az onnantól kezdve mástól fog mézet vásárolni. Szerencsére folyamatosan bővülünk, erre nagy szükség van, a méz hordós értékesítése ugyanis jelenleg egyáltalán nem, vagy csak nagyon nyomott áron lehetséges, sok méhész van most emiatt nehéz helyzetben – hangsúlyozta Tódora Zoltán.

Hozzátette: a szezon a szélsőséges időjárás miatt bő egy hónappal előbb kezdődik a megszokottnál, február közepén indul. A füzek, majd a gyümölcsfák virágairól kezdik először gyűjteni a méhek a nektárt, ezt követően az ország más területeire „költözik” az állomány egy része, a repce és az akác virágzásának megfelelően. A szezon a vármegyében zárul, azonban igen összetett ez a folyamat, ami közben több mindenre figyelni kell. A főállás mellett ez tehát elég sok elfoglaltsággal jár.

A díj megerősíti, hogy jó az irány

– A méhcsaládok közvetlen kezelését én végzem, a pergetésben, a szállításban, a keretek műlépezésében, ősszel a szirup készítésben ezalatt a több mint 25 év alatt mindig számíthattam a családomra, édesapámra, édesanyámra, testvéremre, és nagymamámra, aki finom ebédeket szokott főzni a pergetések alkalmával, a csapat nagy örömére. Feleségem, Réka is sokat segít, nagyon szeretném, ha a későbbiekben a két kisfiam, a most második osztályos Zalán és a bölcsődés Zétény is csatlakozna a mi kis vállalkozásunkhoz – fogalmazott Zoltán, aki azt is elárulta, ami talán nem meglepő: a szűkebb családban egy kilogramm méz elfogy egy hét alatt. Ennél érdekesebb és szomorúbb adat, hogy hazánkban egy ember egy év alatt fogyaszt el ugyanennyit. 

– A díj nagy elismerés számomra, egy jelzés, hogy megérte az eddig befektetett energia. Egy megerősítés, hogy jó irányba haladunk és motiváció arra vonatkozóan, hogy így folytassuk tovább. Nem utolsó sorban egy nagy marketing értékkel bíró visszajelzés, garancia a vásárlóim felé is – húzta alá a méhész.