A csend beszél az adventi időszakban

A karácsonyt megelőző hetekben elsősorban nem a lakásunkat, hanem a lelkünket kellene felkészíteni a ünnepre. Sajnos azt tapasztalom, hogy ezt kevesen teszik. A fogyasztói társadalomban egyre inkább elsikkad az advent, a karácsony lényege. A boltok polcain már október végén megjelennek a különféle csokoládéfigurák, a hógömbök. Villogó, zenélő díszek vonzzák a szemet, ezernyi ízben kínálják a szaloncukrot. Karácsonyi dalok szólnak a hangszóróból és egyre több házra kerülnek fel már novemberben a fények. 

Advent az elcsendesedés időszaka

A bevásárlóközpontok parkolójában hétvégente vadászni kell a helyeket, egymást lökdösve, tolongva töltik a kosarakat az emberek. Minden kapható, mi szem-szájnak ingere, sokszor teljesen felesleges tárgyak kerülnek a kosarakba, majd a fa alá. A fenyőkínálat is egyre szélesebb, a régi, illatos luc mellett már számos fajta kapható, de aki műfenyőt vásárolna, az sem távozik üres kézzel. Az egyszerű, zöld tűlevelűeken kívül van már hóval fújt, tobozzal díszített, sőt, akár rózsaszín is! 

Mindez azt sugallja: akkor lesz szép a karácsony, ha a tökélesen szimmetrikus, trendi díszekbe öltöztetett fenyő alatt egymáshoz passzoló csomagolású ajándékok tömkelege lapul, az ünnepi asztalra pedig különleges menüsort varázsol a háziasszony. Nem erről kell, hogy szóljon az ünnep, nem ilyen a készület. A szívünket és a lelkünket kell kifényesítünk, amihez legjobb, ha csendben maradunk. Mindegy, hogy egy kicsi templom padjában, vagy a sötét szobánkban, az adventi gyertya fénye mellett. A lényeg, hogy megtaláljuk a békét, a karácsony igazi ajándékát.