Hóba burkolózott táj

Kislánykorom óta rajongásig imádom a havat, és szerintem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy mind a mai napig felhőtlenül boldog mosollyal és csillogó szemekkel nézem a hóesést. Így volt ez pénteken is, amikor az egész ország hóba burkolózott reggelre. Látván a gyönyörű, szemfájdítóan fehér tájakat, elfogott egy kicsit a nosztalgia.

Anno még derékig ért a hó

Azok voltak ám a szép idők, amikor egész decemberben több mint 100 centiméteres hó borított mindent. Délutáni program volt a szánkózás, a hóangyalka-készítés, olykor pedig még „vérre menő”  hógolyócsatát is vívtam édesapámmal. Mindennek már több mint húsz éve, de a kedves emlékek azért még megmaradtak.