2024.08.23. 19:55
Hihetetlen megoldás! – száz éve ellenáll a talajvíznek a kazári családi ház
Kazár utcáin sétálva megannyi meseszép, a hagyományos népi építészet jegyeit viselő épületet fedezhetnek fel az oda látogatók vagy a településen átutazók. Az azonban talán még az ott élők közül is kevesek számára ismert, hogy vannak a községben olyan házak, amelyeknek falai az építőik leleményességéből fakadó különleges megoldásnak hála száz éve ellenállnak a talajvíznek.
Az épületek különlegessége a földfelszín felett, mint például falakon, ablakokon, tetőn, tornácon vagy erkélyen a legszembetűnőbb, ugyanakkor néhány ingatlan esetében a szemek elől rejtve marad az érdekesség. Mindez egy kazári családi házról is elmondható, amely jellegzetességgel kapcsolatban Tari Miklós, aki a 2000-es évek elején az egykori Somlyó és Vidéke Vadásztársaság elnöke volt, elmondta: abban az időben a szervezet vezetőségében felmerült, hogy a társaság közös programjainak megszervezéséhez egy vadászházra lenne szükségük. Hozzátette: elnökként Kazáron nézelődött, de a régi házak esetében szinte kivétel nélkül szembesülnie kellett a felnedvesedett falak és a lehulló vakolat problémájával.
– Végül a patak partján, a Dózsa György úton megakadt a szemem a 11-es szám alatti épületen. A palócföld sajátos építészeti hagyományát őrző hosszú tornácos, közel százéves ház akkor már több évtizede állt lakatlanul, a kertjét is felverte a gaz. Ugyanakkor a régi stílusú ingatlan jó fekvéssel és tágas udvarral rendelkezett, illetve ami még fontosabb: a falak egyáltalán nem voltak felnedvesedve – kezdte a történetet Tari Miklós, aki később az ingatlant egy értékesítőn keresztül saját nevére megvásárolta annak reményében, hogy a felújítás után közös tulajdonba kerülhet a vadásztársasággal.
A ház alapjáig leásva derült fény a különlegességre
– Tisztában voltunk vele, hogy sok munkával és kiadással jár majd a korszerűsítés, azonban arra különös figyelmet fordítottunk, hogy a fő vonalakat, stílusjegyeket megtartsuk. Egy zuhanyzófülke kialakítására is szükség volt, emiatt az udvaron lévő vízvezetéket a föld alatt be kellett vezetni az épület lábazata alatt, közel nyolcvan centiméter mélységben. Az alapig jutva ért bennünket a meglepetés
– árulta el az egykori vadásztársaság akkori elnöke, aki magyarázatként arra is kitért: az alapig leásva észrevették, hogy az különböző méretű szikladarabokból volt kirakva méghozzá szorosan összeforgatva. Az egymást támasztó kődarabok között nem volt semmiféle kötőanyag, se föld, se beton.
– Elemezve az építkezési stílust döbbentünk rá, hogy egy évszázaddal ezelőtt, az akkori emberek ilyen megoldással akadályozták meg azt, hogy a talajvíz felszívódjon a falakba és átáztassa azokat. Az ehhez köthető jelenséget kapilláris elvnek nevezik, amely például a fáknál, növényeknél is megfigyelhető, mivel a vízben oldott tápanyagok a hajszálerezet segítségével jutnak el a sejtekhez – fejtette ki Tari Miklós, arra is felhívva a figyelmet, hogy ezt a fizikai törvényszerűséget a házat építő emberek már alkalmazták, és a lezárással megelőzték, hogy a kapilláris elv szerint a talajvizet felszívja a falak porózus anyaga.
Hozzátette: mindennek köszönhetően az egész ház, amely jelenleg egy budapesti nyugdíjas házaspár tulajdona, száraz maradt annak ellenére, hogy a közeli patak vízszintje és a talajvíz is igen magas a környéken.