Fehérhátú fakopáncs: Nógrád három szegletében is előfordul a legritkább harkályfaj

A fehérhátú fakopáncs állományainak felmérését célzó kutatás eredményei nemrég hozta nyilvánosságra az MME, a tanulmány az Ornis Hungarica folyóiratban jelent meg - számolt be a tudományos cikkről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

"Az MME szakosztálya ezzel a fajjal azért kezdett el komolyabban foglalkozni, mivel a hazai erdőgazdálkodás rendszere természetvédelmi szempontból közel sem megfelelően működik. A gazdálkodás jelenlegi intenzitása Magyarországon komoly negatív hatást gyakorol erdeinkre. A gazdaságilag kezelt erdőkben nemcsak a biológiai sokféleség csökken, de az erdő úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásai sem működhetnek megfelelően, mint például a talajvédelem, a levegővédelem vagy a vízmegtartás. Hogyan segíthet ebben ez a madárfaj? A fehérhátú fakopáncs úgynevezett „esernyőfaj”, azaz védelme közvetetten más állat- és növényfajok, sőt egész ökológiai rendszerek védelméhez is hozzájárul. Bízunk tehát benne, hogy ha ez a ritka, fokozottan védett faj kiemeltebb figyelmet kap, úgy az erdők általános képe is pozitív irányba változhat hazánkban" - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Esernyőfaj a fehérhátú fakopáncs, védelme egész ökológiai rendszereket óv

A felmérések során 102, egyenként 2,5x2,5 kilométeres, négyzet alakú területet vizsgáltak az MME önkéntesei és a nemzeti parkok munkatársai. A nyilvánosságra hozott térkép szerint Nógrádban a Nyugat-Mátrában, a Börzsöny keleti sávjában és a Medves-vidéken fordul elő ez a ritka esernyőfaj. Ugyanakkor a Belső-Cserhátban megvizsgált, 2,5x2,5 kilométeres négyzetben nem találtak fehérhátú fakopáncsot.