Balassagyarmat mindig büszke volt múltjára, vasárnap a hősökre emlékeztek

– Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914. július 28-án  hadat üzent Szerbiának, Oroszország pedig nekünk. Helytálltunk a négyszeres túlerővel szemben. A veszteségek hatalmasak voltak, ezért az 1917.évi VIII. törvény emlékművek állítását  kezdeményezte a településeken – mondta el ünnepi beszédében Gere József helytörténész.

Hozzátette, hogy 1924-ben törvény rendelkezett a magyar hősök emlékének megörökítéséről, és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. Ennek ideje minden év május utolsó vasárnapja. A helytörténész arra is kitért, hogyan érintette Balassagyarmatot ez a háború, ahonnan pótmenetszázadokat indítottak a 16. gyalogezred létszámának csökkenésekor. 

– Augusztus végén a városba megérkeztek az első sebesültek és a hadikórházban kolerajárvány tört ki, de szerencsére a kórház falai között tudták tartani. Balassagyarmat, mint hátországi kisváros derekasan helytállt. A templomok tornyaiból hadi célra 11 harangot vittek el, a város házi zászlóalja a háború az utolsó napig arcvonalban volt– ismertette a helytörténész.

Hangsúlyozta, hogy Balassagyarmat mindig büszke volt múltjára és igyekezett annak kellő mértékben emléket állítani, mint a hősök temetőjében az emlékkereszt, az Oroszlán- első világháborús emlékmű és a 16-os honvéd emlékmű.
Az ünnepi beszédet követően elhelyezték a megemlékezés virágait a 16-os honvéd emlékműnél Kispál András és a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület közreműködésével.