Helyszíni fotók: egy óra alatt a lángok martalékává vált a vizslási család élete munkája

Oláh Imre, aki édesanyjával lakott a lángok martalékává vált házban, elmondta: egy élet munkája veszett oda, ugyanakkor hálás is, hogy egy ennél súlyosabb tragédia nem következett be a szomszédoknak köszönhetően.

Amint arról portálunk is beszámolt, december 30-án, a délutáni órákban kigyulladt egy lakóház Vizsláson, a Dózsa György úton. Az épület tetőszerkezete teljes terjedelmében égett, a tűzoltók nagy erőkkel vették fel a harcot a lángokkal szemben, majd valamivel több mint egy óra alatt sikerült is eloltaniuk azokat. Az épület azonban lakhatatlanná vált. Oláh Imre, az ingatlan egyik lakója portálunk érdeklődésére elmondta: az édesanyjával éltek a családi házban.

– A tavalyi év utolsó előtti napján, délután éppen dolgoztam, amikor jött egy telefonhívás édesanyám testvérétől, aki remegő hangon azt mondta: nagyon nagy a baj, ég a családi házunk. A háttérből hallottam édesanyám jajveszékelését. Azonnal megszakítottam a hívást és tárcsáztam a tűzoltókat, akik jelezték, hogy már megtörtént a bejelentés, és az egységek úton vannak Vizslásra – kezdte mesélni a történetüket Oláh Imre, aki a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet sürgősségi betegellátó osztályán ápoló, míg mellékállásban vállalkozóként a fővárosi Szent János Kórház pszichiátriáján látja el a betegeket. 

Ez utóbbi intézményben kapta a megrázó hírt, amely hallatán a feletteseként dolgozó főnővér azonnal elengedte a munkából. Autójába ülve igyekezett mihamarabb maga mögött tudni a Budapest és a lakóhelye között fekvő 120 kilométert, azonban így is másfél órára volt hozzávetőleg szüksége ahhoz, hogy a helyszínre, azaz az otthonához érjen.

– Addigra már lezárták az utcánkat, ahol három tűzoltóegység oltotta a lángokat. Édesanyám ott állt a rokonok körében és csak sírt. Tőle tudom, hogy a szomszédok vették észre, hogy ég a tető. Ők hívták a tűzoltókat is, és szaladtak be az épületbe édesanyámért, aki a szobában mit sem sejtve aludt, influenzásan. Mire elhagyták a házat, a lángok az udvarunkon álló, kazánházként használt melléképületről már átterjedtek a lakóingatlanra – mesélte elcsukló hangon Oláh Imre, majd hozzátette: a tűzoltók végül sikeresen eloltották a tüzet, azonban ehhez rengeteg vizet kellett felhasználniuk. Így lényegében, amit nem emésztettek fel a lángok, azt elvitte a víz.

– Mindenünk odalett. Egy élet munkája. Fokozatosan kezdtük szépíteni a házunkat, lépésről lépésre dolgoztunk rajta. Előbb a nyílászárókat, majd később a tetőt cseréltük le, de az áramvezetékeket is felújítottuk. Már kezdtünk örülni az eredményeknek, és most, egy óra alatt tönkre ment mindenünk – zárta mondandóját a szomorú végkifejlettel a vizslási lakos, aki az őket ért drámai eseményről a közösségi oldalán is beszámolt. Mint mondta, meghatotta az értük tett összefogás, és hogy mennyi rokon, barát, ismerős és nem utolsósorban vizslási lakos szeretné támogatni őket az őket sújtó nehéz időkben. Aláhúzta: mindenkinek mindenért nagyon hálásak. Egyfelől azoknak, akik kérték, hogy tegyék közzé a bankszámlaszámukat, hogy pénzbeli támogatást tudjanak nekik utalni. Másfelől pedig azoknak, akik biztató szavaikkal próbálnak remény cseppeket csempészni a szívükbe ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben.

Oláh Imre elmondta, hogy kezdetben a Mátranovákon élő nővére fogadta be őket.

– Elég nagy volt a távolság a két település között, így végül éltünk a vizslási szomszédok által felajánlott lehetőséggel. A fiatalok elköltöztek, azonban amikor értesülte róla, hogy mi történt velünk, azonnal felajánlották, hogy ideiglenesen költözzünk be az ő ingatlanjukba. Így gyakorlatilag itt vagyunk a saját szomszédságunkban, átmenetileg itt húzzuk meg magunkat – mondta.

Azok, akik támogatni szeretnék Oláh Imrét és édesanyját a 10918001-00000105-66300003 bankszámlaszámra utalhatják a felajánlott összeget. A számlatulajdonos neve Oláh Imréné.