Operává alakult Hatala Csenge könyve a balassagyarmati túszdrámáról

– Mit jelent az ön számára, hogy a Hírzárlat című könyvéből Gryllus Samu Túszopera címmel operát készített? 
– Annak idején az eseményeket felgöngyölítő kutatás olyan szinten meghatározta a mindennapjaimat, hogy a legtöbb gondolatomat és tettemet az uralta. Minden részletre kíváncsi voltam, ami a történethez köthető. Beleszerettem a munkámba. Amikor Samu megkeresett, ugyanezt az elhivatottságot láttam a szemében, ezért örömmel adtam áldásomat az ötletére, hogy kamaraoperát készítsen a Hírzárlatból. Mivel azelőtt leginkább prózai darabokban merültem el, ebből a szempontból is izgatottan vártam a végeredményt. 

– Részt vett az alkotói folyamatokban? 
– Az előadás szövegkönyve teljes mértékben a Hírzárlaton alapul, a könyv mondatai köszönnek vissza a darabban, amit Gerendás Bea dramaturg és Budai Vera fordító szerkesztettek angol nyelvű librettóvá. Ugyanis a darab előbemutatója Bécsben volt, különféle nemzetiségű énekesekkel, így végül az angol nyelvnél maradtunk, de az előadás német vagy magyar felirattal is elkészült. A bécsi bemutató előtt elutaztam hozzájuk, és azt tapasztaltam, hogy mindenki nyitottan és lelkesen áll a balassagyarmati túszdráma történetéhez. Lehetőségem volt beszélgetni az énekesekkel a karaktereikről és az eseményekről, így azt remélem, egy lépéssel közelebb kerültek a valódi szereplőkhöz. A sorsukat és miértjeiket pedig alaposabban meg­ismerhették. 

– Mikor és hol tartották a Túszopera bemutatóját? 
– A bemutató 2021-ben volt Bécsben, az online térben. Ezt a játékot alkalmazta aztán „élő” színpadra Gryllus Samu és Varga Vince rendező. A darab érdekessége, hogy a közönség is szerepet játszhat benne. Samu így nemcsak az énekeseknek és a zenekarnak vezényel a színpadon, hanem különleges jelnyelv használatával a nézőknek is beleszólást ad, azaz „beleéneklési” lehetőséget a darab menetébe. 

– Mik az első visszajelzések a darabbal kapcsolatban? 
– Az előadás fogadtatása eddig rendkívül pozitív, aminek nagyon örülünk. A szeptemberi budapesti eseményre is rengetegen ellátogattak. A bécsi MuPATh egyesület és a budapesti Pro Progressione már tervezik is az újabb előadások kitűzését az országhatárokon kívül és azon belül is. 

– Ha már opera készült a balassagyarmati túszdrámát feldolgozó könyvéből, el tudná képzelni, hogy egyszer a történetet feldolgozó filmnek is az ön könyve szolgáljon alapul? 
– Magyarországon kevésbé elterjedt a remake (egy korábban készített film, televíziós filmsorozat, illetve egyéb termék felújított változata – a szerk.) filmek készítése, így nem gondolom, hogy Gazdag Gyula után megfordul valaki fejében, hogy játékfilmet készítsen a túszdrámából. Persze óriási dolog lenne, ha mégis készülne új film, ezúttal a Hírzárlatra támaszkodva, de ez a műfaj sokszor inkább az amerikai mozik sajátossága. Ha már szóba került Amerika, a legújabb regényem ehhez az országhoz köthető. A nyáron lehetőségem volt részt venni egy észak-kelet amerikai körúton, ahol tízezer kilométert utazva rengeteg tanulságos és meghökkentő élményt gyűjtöttem. Az utazás egyik fénypontja volt találkozni egyik gyerekkori hősömmel, aki egy ismert színész, és máig rengeteg inspirációt köszönhetek neki. Remélem, hogy a fent említett történeteket mielőbb megoszthatom az olvasókkal, de addig is több meglepetéssel készülök majd a témában.