Salgótarján várossá nyilvánítását idézték fel a levéltári konferencia előadásai

Az előadások kivétel nélkül a 100 éves Salgótarjánhoz kapcsolódtak, a meghívott vendégek különböző megközelítésekben mutatták be az érdeklődőknek a fejlődő város élettereit, gazdasági társadalmi változásait, illetve kulturális életét. A megjelenteket Gusztiné Dr. Toronyi Judit, az NML igazgatója köszöntötte, aki arra is rámutatott, hogy a rendezvényt a Magyar Levéltárosok Egyesületének támogatásával valósították meg. 

Köszöntőjében Pataki Csaba, Salgótarján alpolgármestere elmondta: a levéltárak kincsek, a múltunk darabjainak őrzői. 

– A történelem attól lesz élő, hogy a háttér-információkat és az adatokat megismerjük, és ezekkel sokkal pontosabb képet kapunk az adott korszakról. Emiatt is kiemelt köszönet illeti a levéltárunkat a Salgótarján 100 című levéltári blog létrehozásáért – fogalmazott. 

Ezt követően Becsó Zsolt országgyűlési képviselő osztotta meg az egybegyűltekkel az eseményhez, illetve a Salgótarján 100 éve város ünnepségsorozathoz kapcsolódó gondolatait. A honatya mindenek előtt aláhúzta, hogy egy ember életében egyszer adódik arra lehetőség, hogy egy ehhez hasonló kerek jubileumot megélhessen. Véleménye szerint ez lehetőséget is ad a visszatekintésre, és arra, hogy erőt merítsünk az elmúlt 100 év eseményeiből.

– Az elmúlt évszázadot hullámvölgyek jellemezték, hiszen volt amikor a csúcson volt a város, volt amikor kevésbé találta a helyes irányt. Azt gondolom azonban, hogy most az a feladatunk, hogy alapvetően azokra az epizódokra koncentráljunk, amelyek erőssé és naggyá tették ezt a várost. Ez számunkra, és mindenki számára fontos, hiszen ez az, amiből erőt tudunk meríteni a jövő építése szempontjából – mondta Becsó Zsolt.

Rámutatott: a jubileumra rengeteg program zajlott, illetve zajlik, amelyek alkalmasak arra, hogy erősítsék a salgótarjániak identitását. 
Az országgyűlési képviselő örömtelinek nevezte, hogy a város önkormányzata, csakúgy, mint a kormányzat fontosnak tartotta e rendezvénysorozat elindítását. A megyeszékhelynek emiatt egy igen jelentős – mintegy 200 millió forintos – támogatást biztosított ahhoz, hogy méltó formában valósíthassák meg a 100 éves múlthoz kapcsolódó programokat, amelyek még nem értek véget.

Ezután kezdetét vette a konferencia, amelynek első elemeként egy rövidfilm salgótarjáni kötődésű filmhíradókat tárt az érdeklődők szemei elé, akik végül hét előadást hallgathattak meg a 100 éves megyeszékhely múltjával kapcsolatban.

Az előadók közül elsőként dr. Valuch Tibor történész, egyetemi tanár állt a pódiumra. Előadásában egy újfajta – analitikus élet és családtörténeti – megközelítésben vizsgálta a 20. századi magyar ipari munkásság társadalmi viszonyait, tagoltságát, társadalmi integrációját, identitását és politikai magatartásának sajátosságait. 

Ezután az NML két munkatársa virtuális barangolásra invitálta a megjelenteket a Salgótarján 100 című történeti blogban. Sebestyénné Batta Ágnes levéltáros a tudományos ismeretterjesztés szempontjából vette górcső alá a levéltár online felületét, míg Szepessyné Dr. Judik Dorottya főlevéltáros a blog pedagógiai aspektusait helyezte a középpontba. 

A szünet előtt Bódi Györgyné dr., nyugalmazott könyvtárigazgató arról beszélt, hogy milyen formában volt jelen a középréteg Salgótarjánban az 1920-as és az 1930-as években. Az előadás az egyes társadalmi csoportok anyagi helyzetét, jövedelmi viszonyait taglalta, de szó esett a vállalkozói magatartásról, illetve a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás salgótarjáni sajátosságairól is.
A szünet után Sebestyén Kálmán a NML igazgatóhelyettese az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) salgótarjáni pártszervezetének működésével kapcsolatos részleteket osztott meg a hallgatósággal. Az információk forrása az a három dosszié volt, amelyeket a pártarchívum költözésekor találtak, és amelyek jelentős számban tartalmaztak az ÁVH helyi osztályán 1949-1956 között keletkezett iratokat.

Balogh Zoltán a Dornyay Béla Múzeum főmuzeológusa segítségével a jelenlévők a várossá fejlődő Salgótarján idegenforgalmi életébe nyerhettek betekintést egészen 1945-ig bezáróan, majd végezetül dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, a Miskolci Egyetem docense a megyeszékhely elmúlt 100 évének kulturális életét tárta fel a konferencián.