Férfias helytállás szobrai az aradi vértanúk – hangzott el a rétsági megemlékezésen

Az eseményen először Mezőfi Zoltán, a nyugat-nógrádi város polgármestere mondott beszédet. Felvezetésként kiemelte: a település közelmúltban elhunyt háziorvosa, dr. Katona Ernő is ezen a napon született, majd kifejtette, a 173 évvel ezelőtti kivégzések egy teljesen morbid fejleménysort zártak le. 

–  Hazánk ezeréves históriájában egyedülálló módon 1848-ban történt meg, hogy egy vértelen, győztes forradalom vívmányait foglalták röpke hónapon belül, már áprilisban törvényekbe, mégis, odáig jutott a szabadságharc, hogy az elnyomó Habsburgok az oroszok segítségét kérték a küzdelem vérbe fojtásához. A megtorlással járó szomorú végzethez ugyanakkor az is vezetett, hogy nem sikerült kiegyezni a nemzetiségekkel, ami később Trianon pusztító hatásaival járt. A tizenhárom aradi vértanú, és a pesti kaszárnyában kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos a mai nemzedékek számára a férfias helytállás szobraiként kell, hogy álljanak az emlékezetben, akik tetteik megbánása nélkül mentek a bitófa alá, vagy várták a halálukat okozó sortüzet – hangsúlyozta a polgármester.

A megemlékezésen a Rétsági Általános Iskola hatodikos diákjai adtak idézetekkel tűzdelt műsort, míg Szájbely Zsolt, a művelődési központ munkatársa egy alkalomhoz illő verset szavalt. Végezetül az önkormányzat, a politikai pártok, illetve a civil szervezetek képviselői koszorúztak az intézmény előtt található 1849-es emléktáblánál.