Hagyomány

2022.09.25. 11:32

Külföldi magyar cserkészek tettek esküt és váltak tisztekké Kazáron

A sapka, a nyakkendőt rögzítő gubacs vagy épp az ingen található jelvények csak néhány jellegzetes darab abból a barna-zöld alapszínű egyenruhából, amelyeket Kazár különleges vendégei viseltek.

Veres Edina

A Nógrád megyei községbe tizenkilenc jelölt érkezett az egyhetes foglalkozásra

Forrás: Nool

Fotó: Hegedűs Márk

A napokban a kézművesháznál Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) elnöke fogadta portáunkat, aki elárulta: ez az első alkalom, hogy a festői szépségű nógrádi falu adott otthont cserkésztisztképző táboruknak.

Cserkész találkozó
A fiatalok őrsi zászlókat is készítettek a tábor ideje alatt
Fotós: Hegedűs Márk / Forrás: Nool

A szervezet vezetője elöljáróban elárulta, hogy a cserkészet az egyik legnagyobb civil szervezet, amely 216 országban, hozzávetőleg 43 millió tagot számlál. Ebből a magyar cserkészek létszáma körülbelül 20 ezerre tehető, közülük közel 14 ezren Magyarországon viselik a zöld-barna egyenruhát. Rajtuk kívül a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban is van magyar cserkészszövetség. A Kárpát-medencén túl, összesen négy földrészt – Nyugat-Európát, Észak-, illetve Dél-Amerikát, és Ausztráliát – érintően működik a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz). Az 1945-ben alapított egyesület jelenleg 2900 tagot tudhat a soraiban, körülbelül 55 magyar közösségben 72 cserkészcsapattal büszkélkedhetnek. 

– A tevékenységünk a Cserkészmozgalom Világszervezete mintájához hasonlít. Kis csoportokban, úgynevezett őrsökben működünk. Kazáron szeptember közepén a parancsnokok, pontosabban a tisztek képzése zajlott – fejtette ki a New York melletti kisvárosban élő elnök. 

Pótolják az elmúlt három évben elmaradt alkalmakat 

A 22 éven felüli cserkészvezetőknek szóló tisztképző táborok helyszíne rendszerint a New York államban található Sík Sándor Cserkészpark, amely terület már 1964 óta a KMCsSz gondozásában áll. Az elmúlt három évben a Covid–19-világjárvány miatt nem volt lehetőség az esemény megszervezésre, emiatt idén három tábort is meghirdetett a szövetség. 

– Az elsőt a New York államban fekvő városban, Fillmore-ban. A második egyhetes foglalkozássorozat idejére Kazárra rendezkedtünk be, ahol 19 jelölt tartott velünk. Ők kivétel nélkül mind Nyugat-Európából jöttek, így például Ausztriából, Svájcból, Németországból, Belgiumból, vagy épp Luxemburgból. A harmadik tábor néhány hét múlva kezdődik a vajdasági Horgoson, ahol a jelentkezések alapján 24-en vesznek részt. Közülük nyolcan a mi szövetségünk tagjai – mondta Lendvai-Lintner Imre.  Hozzátette: a táborok célja egyfelől, hogy a tisztjelölteket felkészítsék egy 40-50 gyerekből álló csoport vezetésére. Fontos szempont még, hogy a résztvevők megismerkedjenek a szövetség elnökségi tagjaival, illetve régiós vezetőivel, akikhez kérdéseikkel, problémáikkal tudnak majd fordulni a későbbiekben. Harmadsorban pedig a foglalkozások kiváló alkalmat nyújtanak a különböző országokban tevékenykedő tisztjelölteknek a tapasztalatcserére. 

A tábortűztartás technikáját is elsajátították 

A beszélgetéshez csatlakozott az Ohio állambeli Cleveland városában élő Pigniczky Eszter is, aki a kazári tisztképző tábor vezetője. Mint mondta, a foglalkozások mindennap tartalmaztak előadásokat, gyakorlati feladatokat és játékokat. A tisztjelöltek a falun bringóhintóval körbetekerve fedezték fel a község szépségeit, de a riolittufához is kilátogattak. Egy helyi vadász beszélt nekik a vadállományról, illetve a környéken végzett vadgazdálkodásról. A tábor ideje alatt a cserkészek őrsi zászlókat, illetve több fa­széket is készítettek. Mindemellett természetesen a tábortűztartás technikáját is elsajátíthatták a résztvevők. 

Cserkész találkozó
A gyakorlati feladatok és előadások mellett a foglalkozások mindennap tartalmaztak népi játékokat
Fotós: - / Forrás: Nool

– A tábortűzgyújtás kiemelten fontos esemény a cserkészeknek, lényegében egy tradíciókat követő szertartás, amivel egy-egy napot lezárunk. Miután fellobbantak a lángok, népdalénekléssel és negyvenöt percen át tartó pörgős résszel indítunk, amit mi csak mókának nevezünk. Ennek lényege, hogy az őrsök egy-egy történetet adnak elő vicces formában. A móka után lassabb rész következik énekléssel, legvégül pedig a táborparancsnok egy gondolatot oszt meg az adott napról, majd elcsöndesedünk és levonjuk a zászlót – fejtette ki Pigniczky Eszter, aki azt is elárulta, hogy egyik este a tábortűznél egy felnőtt kazári lakos is cserkészfogadalmat tett. Nyilván a hetvenes éveiben járó Bodor Pálné Bozsik Lídia csak tiszteletbeli tagja lett a csapatnak, annak elismeréseként, hogy immár közel három évtizede nyomon követi és támogatja a szövetség tevékenységét. 

A tábor utolsó napján a tisztjelöltek bemutatták, hogy mit tanultak az elmúlt egy hét alatt, majd a sikerrel végzetteket a fogadalomtétel után tisztté avatták. 

Élményekkel jutnak el a gyermekek szívéhez 

– Amikor egy magyar külföldre érkezik, akkor elég idegen számára az egyenruhánk, a vezényszavaink, illetve a fegyelem, amire nagy gondot is fordítunk. Nyilván, ha ezzel a felnőttek meg tudnak barátkozni, akkor a gyerekek érdeklődésének megőrzése már a mi a feladatunk. Ennek érdekében folyamatos programokat és táborokat szervezünk a lakhelyükhöz közel, de Magyarországon is. Ez utóbbi esetben a cserkészeink az anyaország nevezetességeit ismerhetik meg élményalapú foglalkozások segítségével – húzta alá Pigniczky Eszter, aki összegzésként úgy fogalmazott: a szülőket meggyőzni, míg a gyereket inkább megtartani kell tudni. 

Cserkész találkozó
Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) elnöke
Fotós: Hegedűs Márk / Forrás: Nool

Lendvai-Lintner Imre a magyar cserkészet céljaként a közösségépítést és -összetartást, a vallásosságot és a jellemnevelést nevezte meg. 

– Mind a mai napig Sík Sándor „Emberebb ember és magyarabb magyar” pedagógiai iránymutatása nyomán próbáljuk nevelni a gyerekeket és a fiatalokat – emelte ki a KMCsSz elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a külföldre költözött személyek könnyen beleolvadnak az ottani társadalomba, hacsak nem találnak egy magyar közösséget.

– Én Ausztriában születtem, és 1956 nyara óta ott élek. Egy új közegben a gyökerek megőrzéséhez három lehetőség adott: otthon magyarul beszél a család, hétvégente ellátogat a helyi katolikus vagy egyéb felekezet tartotta magyar nyelvű istentiszteletre, illetve a legtöbb községben van hétvégi iskola, ahol a kicsik magyarul tanulhatnak írni és olvasni. Mi az e helyeken tanultakat szeretnénk megerősíteni a gyerekekben. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy a csemetéknek úgynevezett gyerekélményeket is biztosítsunk, hiszen az ő szívükbe így lehet a legkönnyebben elültetni a magyarságtudatot. Ez lényegében a szövetségünk küldetése, amit csak tovább erősít, hogy minden magyar nemzeti és vallási ünnepet megtartunk. Ez odakint felnőttnek és gyereknek egyaránt fontos – közölte Lendvai-Lintner Imre, aki azt is elárulta, hogy számára a cserkészettel kapcsolatos tevékenység folytatásához az egyik legnagyobb motivációt az a vágy adja, hogy az unokái is beszéljenek magyarul. Természetesen mind gyermekei, mind unokái beálltak a cserkészek sorába. 

Végezetül hozzátette: a szervezettel azért dolgoznak, hogy megőrizzék külföldön a magyar kultúrát, amelynek eredményeképp a Magyarországra látogató gyerekek otthon tudják érezni magukat, sőt! Esetenként előfordul, hogy az élmények hatására a Kárpát-medence szívében fekvő hazánkat választják felnőttkorukban otthonukként. 


 

Kazári menyasszonyként állt az oltárnál Philadelphiában
Pigniczky Eszter nem először járt a Nógrád megyei faluban. – Anyai nagymamám Kisterenyén élt. Úgy tízéves lehettem, amikor elmesélte nekem, hogy egyszer kislányként részt vett egy kazári lakodalomban, ahol segített felöltöztetni a menyasszonyt. Ekkor határoztam el, hogy egyszer majd én is szeretnék ilyen díszes öltözetet viselni a nagy napon. Amikor eljött az ideje, cserkész férjemmel, Szentkirályi Endrével úgy gondoltuk, hogy a hagyományok éltetése jegyében szervezünk egy igazi, három napon át tartó palóc lakodalmat. A testvérem, Pigniczky Réka, illetve a már említett kazári ismerősünk, Bodor Pálné Bozsik Lídia segítségével valóra válhatott az álmom: egy philadelphiai magyar tanyán, kazári menyasszonyként állhattam az oltár előtt – mesélte Pigniczky Eszter. Hozzátette: a Clevelandi Cserkész Regös Csoporttal háromszor jártak már Kazáron, míg múlt nyáron regös segédtisztképző tábort tartottak a faluban. Az idei cserkésztisztképző tábor tehát már az ötödik kazári látogatásuk, és a sort a tervek szerint jövőre folytatják a regös csoporttal. A tábor vezetője aláhúzta: ahogy korábban, úgy ez alkalommal is hihetetlen vendégszeretettel fogadták a helyiek a cserkészcsapatot. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában