Kilencvenhét évesen elhunyt a salgótarjáni acélgyár egykori vezérigazgatója

Nem ok nélkül terjedt el – s nemcsak színházi körükben –, hogy az élet és az ellentétét képező elmúlás a legjobb rendező. Ennek igazolására ezúttal egy újabb bizonyítékot éppen portálunkon találni.

Ugyanis alig egy hónap telt el azóta, hogy Ürmössy Lászlót interjúkészítés céljából meglátogattuk kisterenyei lakásában. Pontosabban Ákos nevű fiáéban, minthogy bő egy esztendeje már odaköltöztették a megyeszékhelyről. Örült a találkozásunknak, s bár nehezen mozgott, szellemileg korát meghazudtoló frissességgel emlékezett vissza életére, amely – már felmenőit tekintve is – a lényegében a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt.-hez kötődött. Az egyetemi tanulmányai előtt és után is a cég különböző észak-magyarországi állomáshelyein dolgozott. Szülővárosába, Salgótarjánba 1961-ben helyezte az akkor illetékes minisztérium termelési főmérnöknek. Később az acélgyárnak nevezett kohászati üzemek műszaki igazgatója lett. 1976-ban nevezték ki vezérigazgatónak, amely beosztást 1986-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Működése során irányításával nagy fejlődésen ment át – s nemcsak gazdasági értelemben, de a szociális, kulturális és sportéletet tekintve is – a város meghatározó nagyüzeme. Mindezen eredmények alapján sokan tisztelték, értékelték munkáját, személyiségét.

Július elején Ürmössy László még képes volt elutazni Miskolcra, ahol átvette jól megérdemelt rubindiplomáját, majd három héttel később július 20-án – ahogyan a család fogalmazott – csendesen eltávozott az élők sorából. Temetése a salgótarjáni régi temetőben lesz július 28-án, csütörtökön, 16 órakor. Emlékét – hozzátartozóin, rokonain kívül – megannyi pályatársa, barátja, jó ismerőse is megőrzi.