Színház

2022.05.27. 06:55

A Szépkilátás újabb kuriózum a tízéves Zenthe színpadán (fotók)

Már az előzetes programban megjelent Szépkilátás cím – így egybeírva – sem volt mindennaposnak tekinthető, s a néhány héttel ezelőtti első olvasópróba ugyancsak nem volt szokványos, mert az ilyen alkalmakkor már kész szövegkönyv nem állt a színészművészek rendelkezésére. Sőt, Tarnóczi Jakab rendező tőlük és az előadásban más módon közreműködőktől javaslatokat, ötleteket, úgymond sztorikat kért a történet kialakításhoz.

Csongrády Béla

A nézők ma este láthatják a Szépkilátás című darab premierjét, melynek főpróbájába is bepillantottunk

Forrás: NMH | Fotó: Hegedűs Márk

A nézők ma este láthatják a Szépkilátás című darab premierjét, melynek főpróbájába is bepillantottunk

Forrás: NMH | Fotó: Hegedűs Márk

Akkor úgy tűnt, hogy e módszer váratlanul érte, meglepte a színészeket – bár néhányan, példának okáért Kocsis Pál dolgoztak már ilyen improvizatív módon –, de már az első összejövetelükön sem volt ellenérzésük. A későbbiek során pedig egyre aktívabban vetették be magukat a közös munkába és mondhatni, hogy valamennyien kihívásnak tekintették a próbafolyamatot és tekintik a ma esti ősbemutatót is. Életkortól, színpadi tapasztalatoktól függetlenül a megkérdezettek – Albert Péter, Bozó Andrea, Hege Veronika, Simon Kata – mindegyike úgy nyilatkozott, hogy élvezte, számára izgalmasnak bizonyult ez a munka, és örül, hogy újra – de volt, aki először – együtt dolgozhatott Tarnóczi Jakabbal. 

Tarnóczi Jakab (balra) zenés jelenetek egy hotelben jelleggel rendezte meg a mai bemutatót | Fotó: Hegedűs Márk

A rendező viszont a társulatot, amely nagy létszámban képviselteti magát, illette elismerő jelzőkkel, mondván, hogy mindenki rendkívül kreatívnak mutatkozott élettapasztalatainak integrálása érdekében. Olyannyira, hogy sok színpadképes gondolatot, inspiratív ötletet, javaslatot – éppen a bőség okán – nem is sikerült beépíteni a darabba. Kihangsúlyozta, hogy az előadás nem konkrétan Salgótarjánról szól, el sem hangzik a város neve, az azonban nem véletlen, hogy a történet központi színhelye egy jószerivel lakatlan szálloda, s ezt érzékelve a legtöbb nézőnek akarva-akaratlanul a városközponti, egykor vendégekkel, programokkal teli Karancs Szálló fog eszébe jutni. Az előadásban fontos szerep jut a különböző műfajú zeneszámoknak, zenei betéteknek. 

Tarnóczi Jakab az együttes munka végeredménye láttán akként nyilatkozott: úgy érzi, hogy egy kisváros miliőjét, létezésünk hangulati mikéntjét illetően sikerült megvalósítani mindazt, amit alkotótársával, Varga Zsófiával eredetileg, sok-sok töprengés során elképzeltek. A cselekmény főhősei alkalmasint csetlő-botló, kiszolgáltatott, örömeikben és szomorúságaikban, érzelmeiket tekintve egyaránt esendő emberek, mint milyenek lényegében valamennyien vagyunk a mindennapok során. Természetesen – hangsúlyozta a rendező – a végső szót, az előadás minősítését a közönség mondja ki először május 27-én este. 

Gazdagodik a rendező pályaképe | A salgótarjáni születésű Tarnóczi Jakab még mindig csak huszonnyolc éves, de máris tekintélyes szakmai múltra tekinthet vissza. Nem is csoda, hiszen gyermek- és ifjúkorától megszállottan érdekelte a színház. 2014-ben, már gimnazista korában, bizalmat kapott a Zenthe színháztól, s megrendezhette az Antigonét. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 2019-ben fejezte be, de felsőfokú tanulmányai során is rendezett szülővárosában: 2016-ban P. Katajev: A kör négyszögesítése, 2018-ban H. von Kleist: Az eltört korsó, 2019-ben pedig Amit akartok címmel vitte színre Shakespeare egyik remekét. Időközben természetesen a fővárosban is sorra hívta fel magára a figyelmet eredeti szemléletű rendezéseivel. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a 2018/19-es évad végén rangos szakmai kitüntetésben részesült mint legígéretesebb pályakezdő, s már külföldön is szerzett elismerést. 
Két ünnepi színházi ősbemutató
Ritkán adódik egy település életében, hogy egy naptári évben két kerek jubileumot ünnepelhet. Salgótarjánban az idén előfordult ilyen eset. Ugyanis – mint közismert – a nógrádi megyeszékhely 2022-ben emlékezhet meg várossá nyilvánításának századik évfordulójáról. A 2012-ben létrejött Zenthe Ferenc Színháznak viszont éppen ebben a hónapban van a tizedik születésnapja. 

Mindkét jeles dátumhoz kötődik egy-egy színházi produkció. A város születésnapja január 27-én volt. Ekkor – és a magyar kultúra ünnepére emlékezvén – mutatta be a Zenthe színház a Budapesten élő Topolcsányi Laura Macskakő című darabját, amely a Trianoni békeszerződést közvetlenül megelőző és követő évekből meríti témáját, elevenít meg megrendítő emberi sorsokat. A produkció érdekessége, hogy a színház által meghirdetett országos drámapályázat győzteseként kerülhetett színre. 

Jelent a Macskakőből | Fotó: Hegedűs Márk

A mai premiernek több kuriózuma is van. Már a Szépkilátás cím is joggal vonja magára a figyelmet, de megemlítendő az is, hogy a darabnak nincs egyetlen írója. A színlap Tarnóczi Jakab salgótarjáni gyökerű rendezőt, a budapesti Varga Zsófia dramaturgot és a társulatot nevezi meg szerzőnek. Ez abból a különlegességből fakad, hogy nem előre elkészült szövegkönyvből dolgozott a stáb, hanem együttesen létrehozott improvizációkból. Az is kiemelésre érdemes, hogy a bemutató mai dátuma, azaz május 27-e azonos azzal a nappal, amelyen éppen tíz esztendeje bemutatkozott a Zenthe színház a Susán Ferenc rendezte darabbal, T. M. Plautus: A hetvenkedő katona című vígjátékkal. 

Alapvetőnek bizonyul a jó hangosítás
Minden színházba járó ember tudja, hogy egy-egy előadás kapcsán nélkülözhetetlenek a megfelelő fény- és hanghatások, amelyeknek a rendezői szándékok figyelembevételével kell megvalósulniuk. Ez pedig szakszerű munkát, hozzáértő embereket igényel. A Zenthe Ferenc Színház hangtárának vezetője Romhányi Levente, aki karancskeszi lakosként jár be a munkahelyére. 

Romhányi Levente | Fotó: Hegedűs Márk

A huszonöt éves fiatalember 2016 óta dolgozik a társulatnál. Sándor Dániel, a jelenlegi műszaki vezető hívására került az akkor még a József Attila Művelődési Központtal egy egységet alkotó intézménybe. Bár kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolát végzett, aztán családi vállalkozásban dolgozott, de amióta ebbe az állásba került, igyekezett nagyon sokat tanulni, a szakmai fogásokat minél alaposabban elsajátítani és a raktárt, a beszerzéseket a szükségleteknek megfelelően működtetni. A legfontosabb azonban mind neki, mind kollégái – Balázs István és Godó Gábor – számára, hogy a rendező és a munkatársai elképzeléseit a maguk módján segítsék érvényre juttatni. Sokat gondolkodnak azon, hogy miként lehetne még élvezhetőbbé tenni a hanghatásokat.

Más módszereket kell alkalmazniuk a színháztermi és a szabadtéri előadások során. Nem egyszerű feladat az sem, amikor a gyakori vendégjátékok alkalmával a helyi körülményekhez kell igazodni. Őszintén szólva fárasztóak ezek a messzi utazások, de egyrészt váltják egymást, másrészt a siker mindenért kárpótolja a jó csapatot alkotó közösséget. 

Dramaturgként nagy szerepet vállalt a Szépkilátás színpadra állításának folyamatábanVarga Zsófia dramaturg a rendezővel még az átlagosnál is szorosabban együttműködve vett részt a mai előadás előkészítésében. Ennek több oka is van: egyrészt régóta ismerik egymást, gyakorlatilag – egy év eltéréssel – egyszerre jártak a Színház- és Filmművészeti Egyetemre: ő 2018-ban, Tarnóczi Jakab 2019-ben diplomázott. Ennél fontosabb azonban, hogy a fő kérdésekben azonos módon gondolkodnak a színművészetről.

 Ez már egy korábbi zenthés produkcióban, a 2018 nyarán bemutatott Heinrich von Kleist darabban, Az eltört korsóban is bebizonyosodott. A budapesti Városmajori Gimnáziumban érettségizett Varga Zsófia akár a zenei pályán is kiköthetett volna, minthogy mindig nagyon közel állt hozzá a jazz, amit maga is szívesen művelt, de – mint egy korábbi interjúban kifejtette – a nyilvános szereplést nem szerette igazán: túlizgulta. A művészetek, ezen belül az irodalom és a színház iránti érdeklődését bizonyos előadások megtekintésének élménye és néhány, számára meghatározó személyiséggel való találkozása határozta meg végső pályaválasztását. 

Varga Zsófia ismét együtt dolgozott Tarnóczi Jakabbal | Fotó: Hegedűs Márk

Bár Tarnóczi Jakab a Katona József Színház rendezője, Varga Zsófia pedig az Örkény Színházban tölt be dramaturgi szerepet, örömmel vette a rendező felkérését, hiszen Az eltört korsó óta már dolgoztak együtt, például a Bánk bánban, a Katona görög mitológiai hátterű Isten, haza, család című darabjában, vagy az Operaház Az úrhatnám polgár című átiratában. Mint a fentiekben Tarnóczi Jakab már beszélt róla, úgy határoztak, hogy a Szépkilátásban nagymértékben támaszkodnak a színészek, a stábtagok ötleteire, javaslataira, ennélfogva az improvizációk határozták meg a végső szövegkönyvet. Ilyenformán igazi kihívásnak bizonyult a felmerült élmények sűrítése, összehangolása, a karakterek kialakítása, a zeneszámok kiválasztása. Érzései, a napokban a főpróbahéten szerzett benyomásai szerint mindez sikerült. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában