2022.03.05. 17:36
Salgótarján első polgármesterének életútját, munkásságát követték végig
Salgótarján várossá nyilvánításának százéves évfordulója alkalmából a Dornyay Béla Múzeum előadássorozatot hirdetett Városunk nagyjai címmel. A havonta megrendezésre kerülő előadásokon egy-egy fontos, Salgótarjánhoz fűződő történelmi, közéleti személyiség életútját és munkásságát mutatják be.
Számos érdeklődő vett részt az előadáson
Forrás: Hüvösi Csaba/NMH
A napokban Salgótarján első polgármesteréről és a 100 évvel ezelőtti városról mesélt a résztvevőknek Fodor Miklós, a múzeum igazgatóhelyettese, aki valóságos időutazásra hívta a megjelenteket. Förster Kálmánt diplomája megszerzése után 1910-ben nevezték ki Poprád polgármesterének, ekkor még csak 25 éves volt, így ő lett a legfiatalabb városvezető az akkori Magyarországon. Később Salgótarjánban 21 éven keresztül töltött be hasonló tisztséget – idézte fel az igazgatóhelyettes, hozzátéve: ilyen hosszú ideig azóta sem vezette még a várost egyazon polgármester.
Poprád vezetőjének lényegében diplomája megszerzése után azonnal kinevezték. Azonban a világháború után, mivel a csehszlovák államiság eszméjével nem tudott azonosulni és nem tette le a hivatali esküt az új kormányra, távozni kényszerült posztjáról és szülőföldjéről is.
1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestere lett, aztán megbízták őt Salgótarján várossá alakulásának előkészítésével. Salgótarján akkoriban elhanyagolt, szénporos, sáros kisközség volt, ami bár elrettentette Förster Kálmánt, de egyben kihívást is látott a feladatban, szerette volna felkarolni a települést. Ezért feleségével, Kummer Júliával letelepedett Salgótarjánban, s egyedüli pályázóként ő lett Salgótarján első polgármestere – ismertette a történész a látogatók számára az első városvezető motivációit.
Fodor Miklós beavatta a közönséget Förster Kálmán első intézkedéseinek hátterébe is, amely között szerepelt egy építészetszabályozási terv pályázat kiírása. A városvezetés a közművesítés hiányosságait is igyekezett pótolni. Szabályozták a Tarján-patakot, csatornázták a Pécskő-patakot és utakat köveztek le.
Abban az időben viszonylag kevés új lakást építettek a folyamatos lakásínségben szenvedő városban. A korszak építkezéseinek helyszínei közé tartozott az Újtelep, amit később tisztviselők vehettek birtokba, a rimai városrészben a kolduspaloták, illetve a Szent Ferenc-telep és a Kilczer-féle bérház.
A korszakból jelentősebb középületei közé tartozik például a honvédlaktanya, a bányakapitányság, az adóhivatal, a városi rendőr-főkapitányság, a járásbíróság, valamint a csendőriskola és -laktanya. Két templomot adtak át ekkoriban, a reformátust 1929-ben, továbbá az északi katolikus plébániatemplomot 1936-ban.
A korszak iparfejlődésének jelentős történése volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. áramértékesítési osztályából 1929-ben megalakult Hungária Villamossági Rt. 1937-ben alapították a Magyar Vasötvözetgyár Rt-t. 1925-től a palackgyár a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. leányvállalataként működött – szemléltette az igazgatóhelyettes. Már tavaly év végén megfogalmazódott bennünk, hogy előadássorozatot kellene indítani, amelyben városunk ismert személyiségeit mutatnánk be. Förster Kálmánt 100 éve nevezték ki Salgótarján polgármesterének, tehát emiatt is kézenfekvő volt, hogy részletesebben ismertetjük az érdeklődőknek a munkásságát és élettörténetét egy előadás keretében. Bőven kivette a részét abból, hogy Salgótarján felemelkedjen és igazi várossá alakuljon – mondta hírportálunk érdeklődésére Fodor Miklós.
