Luxus a pazarlás: kevesebb élelmiszert dobnak a kukába a nógrádiak

A világszerte eladott élelmiszer 17 százaléka a szemétben végezte 2019-ben az ENSZ jelentése szerint. Ez 931 millió tonnányi élelmiszert jelent, mely a magánháztartások, éttermek, üzletek és más élelmiszerárusító egységek hulladéklerakójába jutott – tájékoztatott nemrég a Magyar Távirati Iroda. 

Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amelyre csak mostanában kezdünk kellő figyelmet fordítani. Az élelmiszer-hulladékok csökkentését célzó mozgalomhoz Magyarország az elsők közt csatlakozott: 2014-ben megalakult az Élelmiszer Érték Fórum, 2016-ban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította a Maradék nélkül társadalmi programját. 

Hazánkban – a Nébih kutatása szerint – minden ember 68 kilogramm élelmet dob a szemétbe, egy család évi kiadásából ez több tízezer forint. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök. Napjainkban egyre több fórumon lehet arról informálódni, hogy mit kezdhetünk a feleslegessé vált élelmiszerrel. 

– A lakossági hulladék összetétele teljesen vegyes. A vonatkozó előírások jelenleg nem tiltják a háztartásokban megmaradt élelmiszerek elhelyezését a tárolóedényekben. A begyűjtés során nem feladatunk a szemét részletes átvizsgálása, dolgozóinknak csak azt kell megállapítani, hogy szemmel láthatóan nincs benne környezetre veszélyes anyag, illetve más veszélyes hulladék – tájékoztatott Fekete Zoltán, a Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetője. – A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. az uniós normatíváknak megfelelően a lakossági élelmiszer-hulladék elkülönített begyűjtését tervezi, de ennek pontos részletei még nem ismertek számunkra. Egy biztos: erre speciális gyűjtőjárművet és vélhetőleg külön edényeket kell rendszerbe állítani. Információim szerint a kereskedelmi egységektől hamarosan megkezdődik a lejárt szavatosságú, csomagolási sérült, szennyezett élelmiszerek begyűjtése. 

Mint mondta, a társaság által ellátott falvakban és városokban a hulladék összetételét a település szerkezete és a lakosságának anyagi helyzete is befolyásolja. A vidéki, vagy családi házas környezetben, ahol sokan állatokat is tartanak, a legritkább esetben fordul elő élelmiszer-hulladék. A szegényebb térségekben nem képződik felesleg. 

– A városokban jellemző „guberáló” életforma sajnos egyre gyakoribb a társadalmi perifériára szorultak körében. Ez a lakosságnál ellenérzést vált ki, és sokszor jogos a felháborodás, mivel a kukákban, konténerekben történő keresgélés során annak tartalmát mellédobálják és vissza már nem. Ez pedig odacsábítja a rágcsálókat és sokszor a vadállatokat is – fejtette ki Fekete Zoltán. – Az élelmiszer-pazarlás egy valós és megoldásra váró probléma, de csak jelentős ráfordításokkal, szemléletformálással lehet tenni ellene. 

Felhasználható a száraz kenyér is | – Tudatosan figyelek arra, hogy ne pazaroljam az élelmiszert. Nagy a család, és gyakorlott háziasszonyként már jól tudom, miből mekkora mennyiséget vásároljak a vasárnapi ebédhez. Általában a gyerekeknek, unokáknak is csomagolok a finomságokból – fejtette ki Nagy Jánosné, vidéken élő nyugdíjas. Mint mondta, mivel tartanak állatokat, a maradék sem kerül a kukába. A vásárlás során figyelni szokott a termékek szavatossági idejére is. Takács Józsefné, karancskeszi lakos pedig arról számolt be, hogy semmit sem hagy kárba veszni. A száraz zsemléből, kifliből például zsemlemorzsát készít, a kenyérből pedig bundás kenyeret. Sokat tanult a nagymamájától, régen semmit sem dobtak ki, mindent hasznosítottak. A kertben komposztálnak is, ide kerül a zöldségek és gyümölcsök héja. Mint mondta, napjainkban elég drágák az alapanyagok, felelőtlenség pazarolni az élelmet.