Tanulmány

2022.01.10. 19:36

A megélhetési bűnözést tanulmányozta egy nógrádi egyetemista

A megélhetési bűnözésről írt tanulmányt az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) egyik Nógrád megyei hallgatója nemrég. Szappan Lászlóné a rendőrség bűnügyi adatai alapján vizsgálta hátrányos helyzetű települések helyzetét.

Nool

– Fontos feladat a kiegyensúlyozott közbiztonság kialakítása és megtartása a kistelepüléseken – hangsúlyozta az OR-ZSE hallgatója. Mint fogalmazott, mindez az önkormányzatok, a rendőrség és a polgárőrség összefogásán alapul; ideális esetben pedig a közös munka kapcsán rendszeresen tartanak egyeztető fórumokat is az érintettek. Példaként a Bátonyterenyei járást említette, melyben a police.hu statisztikai mutatói szerint az általa vizsgált időszakban – 2020. december 3. és 2021. december 3. között – százezer lakosra vetítve 1701 bűncselekmény jutott. A járás ezzel a bűnügyi szempontból legfertőzöttebb térségnek számít a megyében.

– A Bátonyterenyei járáshoz tartozó kistelepülések közül a legtöbb vagyon elleni bűncselekményt Mátraverebélyen követték el. A statisztikák szerint a vagyon elleni elkövetett bűncselekmény a leggyakoribb ezekben a térségekben – állapította meg tanulmányában Szappan Lászlóné. Kiemelte: a bűncselekmények, például a vagyon elleni bűncselekmények sok esetben összefüggést mutatnak az életszínvonallal, a napi megélhetési lehetőségekkel, a rossz lakhatási körülményekkel, a munkahelyek hiányával, a munkanélküliséggel, illetve a tudatmódosító szerek hatásával. Hozzátette: ezeket a bűncselekményeket valamikor megélhetési bűnözéseknek tartották.

Az egyetem hallgatója szerint a bűnözésben egyértelműen visszaköszön a „szegénységi csapda”, mely sok esetben ismétlődik a generációk között.

– Ezt látják, ebben nőnek fel a gyerekek. Csak nagyon kevés embernek van „rendes” munkahelye. A feketemunka elvisz mindent, ahol kevesebb a lehetőség, nagyobb a kiszolgáltatottság, ahol nincsenek olyan komoly következmények, mint egy hivatalos, bejelentett munkahelyen. Sok esetben garantált a bűnelkövetői minta átörökítése – fejtette ki a tanulmány szerzője. Kiemelte ugyanakkor: – Ennek semmilyen köze nincs ahhoz, hogy ki hova tartozik, milyen a bőrszíne. A rossz szociális körülmények generálják és fenntartják a problémát. Ehhez járul hozzá a sok szegény ember egy területen történő lakhatása, a szegregátumi lét.

Szappan Lászlóné tanulmányában emlékeztetett arra, hogy a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság évről évre rendez közbiztonsági egyeztető fórumot, amelyen részt vesznek a járásához tartozó települések polgármesterei, a helyi polgárőrszervezetek, a roma nemzetiségi önkormányzati vezetők, az oktatási intézmények képviselői, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársai és a helyben dolgozó civil szervezetek képviselői is. Utóbbiak kapcsán az egyetemi hallgató hangsúlyozta: a közbiztonság, ezzel együtt pedig az életszínvonal jobbá tétele csak valódi összefogással érhető el, ebben pedig a civilek is nagyon fontos szerepet töltenek be. 

Címkék#tanulmány

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában