büszkeség

2021.10.17. 19:59

Sokízű csécsei krumpliganca bővíti a nógrádikumok sorát

Nem kell, hogy sok hozzávaló sorakozzon a kamrában a csécsei krumpliganca elkészítéséhez. Hosszú órákat sem kell a konyhában töltenünk, ha ezt a finomságot szeretnénk a család asztalára varázsolni. Talán ezeknek köszönhető, hogy régen sokkal gyakrabban tálalták ezt a fogást a háziasszonyok ebédre. A csécsei krumpliganca idén bekerült a nógrádikumok tárházába.

Gulyás Edina

A kész masszát olvasztott zsíros kanállal kiszedték és kis halmokat szaggattak belőle, amit a tál szélén lehúztak, majd a tálba lökdösték, néha olvasztott disznózsírral is meglocsolták

Forrás: NMH

Fotó: L. B.

– Gyermekkoromban gyakran került krumpliból készült étel az asztalra. Sokszor tálaltak az asszonyok paprikás krumplit, burgonyalevest, krumplilaskát, gan­cát és krumplis tésztát is. Abban az időben, amikor már hajnaltól a földeken dolgoztak az emberek, az ilyen laktató étkeket főzték meg, amelyek ráadásul rövid idő alatt el is készültek – mesélte Lánczi Imréné Sárika kulturális rendezvényszervező, aki a sokízű csécsei krumpli­gancát a nógrádikumok sorába ajánlotta.

Mint mondta, régen a burgonya volt az egyik alapanyag, amit szinte minden háznál meg lehetett találni. Amikor még mindenki megművelte a házához tartozó földterületet, akkor megtermelték a zöldségeket, köztük a krumplit is. Ezt aztán sokféleképpen készítették. A gancához meghámozták és annyi sós vízben tették fel főni a burgonyát, hogy éppen ellepje azt. Legjobb ehhez az ételhez a lisztes állagú „szétfőlős” burgonya.

Régen az ella fajtát használták hozzá. Amikor megfőtt, a tűzhelyen félrehúzva krumplitörővel a még forró vízzel együtt összetörték és apródonként adagolták hozzá a finomlisztet, közben fakanállal összedolgozták. Ezt a műveletet addig folytatták, amíg olyan sűrű állagúra főtt, hogy megállt benne a fakanál. A kész masszát aztán olvasztott zsíros kanállal kiszedték és kis halmokat szaggattak belőle, amit a zománcos tál szélén lehúztak, majd a tálba lökdösték, ha szükséges volt, még meglocsolták olvasztott disznózsírral. Néha megrázogatták, hogy ne álljon össze. Sült káposztával, dinsztelt vöröshagymával, a tehetősebbek túróval, tejföllel, a tetején sült szalonnával tálalták. Vannak, akik megpirítják és úgy fogyasztják az eledelt.

A kész masszát olvasztott zsíros kanállal kiszedték és kis halmokat szaggattak belőle, a tál szélén lehúzták, majd a tálba lökdösték, néha olvasztott disznózsírral is meglocsolták |Fotó: L. B. / NMH

– A hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékek ápolását és védelmét szabályozta. Ennek kapcsán indult el az országban a nagyszabású értékmentés, amelynek egyik fontos eleme volt az értéktár-kiállítás. Az országban első alkalommal Szurdokpüspökiben, majd Csécsén valósult meg a kiállítás. A rendezvényen bemutattuk településünk értékeit, köztük a krumpligancát is, ami mellé akkor pörköltet is kínáltunk. Minden feltéttel nagyon ízlett a finomság vendégeinknek – fogalmazott Lánczi Imréné, hozzátéve: – Korábban a Madách-Fráter kultuszt jelöltem Nógrádikum díjra, amit 2019-ben meg is kaptunk. Idén a sokízű csécsei krumpligancát mint gasztronómiai különlegességet ajánlottam településünkről a nógrádi értékek közé.

Mint mondta, az ételt a megye több településén is ismerik, azonban Csécsén még napjainkban is sokan és gyakran készítik. A fiatalabbak számára talán már nem magától értetődő, hogyan áll össze a krumpliganca, azonban a faluban sokszor anyáról leánygyermekre száll ez a tudomány. A faluvezetés nyitott arra, hogy a jövőben a helyi rendezvények alkalmával az ide látogatók megkóstolhassák a Nógrádikum díjas ételt, és az érdeklődők természetesen betekintést nyerhetnek a gancakészítés rejtelmeibe is.

A Madách–Fráter-kultusz is helyet kapott a nógrádi értékek között

A sokízű csécsei krumpli­ganca nem az első a nógrádi­kumok sorában. 2019-ben a helyi Madách–Fráter-kultusz kapta meg az elismerést. Fráter Erzsébet 1827-ben született Csécsén, majd később édesapja visszaköltözött a Cséhteleki birtokra, lánya nevelését pedig testvérére, a gyermektelen Fráter Pálra és feleségére bízta. Fráter Pál megyei alispánként gyakran vitte magával Erzsit az irodába. Itt ismerkedett meg Madách Imrével, akivel 1845. július 20-án tartották házasságkötésüket a mai templom helyén lévő régi kis templomban. – A híres író és Fráter Erzsébet élete az évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott Csécse és az itt élők életében. Az önkormányzat 2014-ben testvértelepülési kapcsolatot létesített Csesztvével, ami a mai napig jól működik. Különböző rendezvényekkel, programokkal emlékezünk az íróra és feleségére – tájékoztatott Lánczi Imréné Sárika, hozzátéve: – Az egykori Fráter-kúria épületében ma általános iskola működik, amely Fráter Erzsébet nevét viseli. Annak érdekében, hogy a Madách–Fráter-kultusz tovább éljen településünkön, fontos, hogy az itt lakók sajátjuknak tekintsék és életben tartsák e két nagyszerű ember életének történetét és emlékét. A településen Fráter Erzsébet nevét viseli az emlékház is, amely a közeljövőben nyílik meg az érdeklődők előtt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában