2021.10.03. 06:50
A felgyorsult világban nem egyszerű elérni a nógrádi tanulók figyelmét
Nehezebben boldogulnak a mai fiatalok az iskolapadban. A romló kézügyesség mellett a gyermekek figyelmét is nehezebb megtartani, így egyre többen küzdenek tanulási zavarral. A salgótarjáni pszichológus szerint ennek az oka a felgyorsult digitális fejlődés.
Otthon tanulás illusztráció Salgótarjánban.
Fotó: Hegedűs Márk
Szabóné Koós Ibolya klinikai szakpszichológus szerint manapság nehezebb feladata van a diákoknak az iskolában, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
– Sajnos az intézményi oktatásnak nem sikerül lépést tartania a technikai fejlődéssel, a digitalizációval és a robotizációval. Még mindig ugyanaz a frontális tanítás zajlik az iskolákban, mint harminc éve, noha a felgyorsult világ már egész mást követelne meg – fogalmazott a szakpszichológus.
Mint mondta, a mai elsősök idegrendszere egészen másképp működik, óriási szakadék lett az elvárások és a teljesítmény között. A felnőtteknek fogalma sincs, milyen keserves lehet az írás a billentyűkhöz és az érintőképernyőhöz szokott kézzel.
– Nem lehet egyszerű feladat felcserélni a folyton villódzó képernyő látványát az olvasókönyv statikus képi világára. Azt a sok-sok betűt pedig szépen kell megformázni a két vonal közé, holott a kézügyesség már nem adott akkora mértékben, mint korábban. A próbatétel sokkal nagyobb lett mindenki számára, így a pedagógus és a szülő is bajban van – mondta.
Kiemelte: rendkívül nehéz fenntartani a gyerekek érdeklődését, motivációját. Ritkaságszámba megy a gyerek, aki szeret tanulni.
– Nemrégiben egy alsós nyelvtanórán vehettem részt. A tanító csak beszélt, beszélt, semmit nem írt a táblára, de a gyerekek mégis becsülettel végigülték a negyvenöt percet. Ez az egész nemcsak roppant unalmasnak látszott, hanem az is volt – fejtette ki a szakember.
Arra is kitért, hogy valóban egyre több diák küzd tanulási nehézséggel vagy részképességzavarral. Biztosra veszi, hogy hatalmas űr tátong a való világ és hagyományos oktatás között.
Megoldásként célravezető lehet, ha a szülők együttéreznek a gyerekekkel, meghallgatják a problémáikat és ott nyújtanak segítséget, ahol arra igényük van. Az elvárás önmagában nem elég, és senkinek sem származik belőle hosszú távon előnye.
A biztatás jó módszer, mert a tanulók érezhetik, hogy ami ma nem megy, az nem jelenti azt, hogy később sem fog, s a kudarc senkinek sem szegi a kedvét. Ha egy fiatal végképp elakadna a tanulásban – minden szorgalom, segítség ellenére –, ne szégyelljünk segítséget kérni a pedagógiai szakszolgálatoktól. Ezekben az intézményekben a szülő kérésére is fogadnak gyerekeket, és pszichológus, valamint fejlesztő- és gyógypedagógus adhat nekik hasznos segítséget.