2021.09.16. 11:30
Különleges erővel rendelkezik a kisbárkányi székelykapu
Négy évvel ezelőtt megszületett egy ötlet a kisbárkányiak szívében: székelykaput állítanak a településen. Az elgondolás azóta testet öltött a helyiek adományainak, illetve Bagi András és Sáfrány István fafaragómesterek munkájának hála. A község és a lakók vendégszeretetét szimbolizáló alkotást a napokban avatták fel.
Székelykaput állíttatott a település a Falutörténeti Emlékparkban, amelyre áldás és szenteltvíz szállt Mária napja alkalmából.
Körmöczi-Trenka Veronika, a falu önkormányzatának közművelődési asszisztense elmondta: a díszes alkotás elkészítésének ötlete négy évvel ezelőtt fogalmazódott meg.
– A Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyén, Pásztón esküt tettek a kisbárkányiak 2017. szeptemberében, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke és elnökhelyettese fogadott. A város kishegyi szabadidőparkjában néhány éve felavatott emlékhelyhez egy lépcsősor vezet, amelynek alján egy székelykapu fogadja az odalátogatókat. Itt fogalmazódott meg bennünk az ősi magyar motívumokkal ékesített bejárat elkészítésének gondolata – tette hozzá Körmöczi-Trenka Veronika.
Felavatták Kisbárkány és a lakók vendégszeretetét szimbolizáló székelykaput
Kiemelte: az ötletet végül tett követte, majd a helyiek adományaiból elkezdődött a kivitelezés. Az azzal kapcsolatos munkát a település díszpolgára, Bagi András fafaragóművész és Sáfrány István fafaragó vállalták magukra.
Ez előbbi mester szerint nem ritka a világban, hogy egy kapu többet jelent puszta bejáratnál.
– Szinte nincs olyan magyar ember, akinek a figyelmét még nem vonta volna magára e faragott remekmű akár a Kárpát-medencébe vagy akár a világ legtávolabbi sarkába épített darabja. Ezek rendszerint szép motívumokkal díszített domborműfaragványok, amelyek élénk színekkel vannak kiemelve. Vannak jól ismert jelképek, amelyeket előszeretettel használnak fel a székelykapuk ékesítéséhez – fejtette ki Bagi András. Megjegyezte, hogy a szimbólumoknak jelentésük is van, amelyek a népi hagyomány szerint különleges erőkkel bírnak.
A kisbárkányi motívumok között megjelenik a tulipán, amely az egyik legrégebbi díszítőelem. Ez a nőiesség és termékenység mellett a befogadást is jelképezheti. A rózsa szintén gyakran előfordul a faragások között. Ez a növény utalhat a napra, illetve lehet óvó és termékenységet segítő szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. A szegfű a férfi jelölője az ábrák között, amely térben a többi virágnál magasabban szokott állni a kompozícióban. Emellett a kapun láthatók még felfelé törő indák különböző levelekkel, amelyek az élet folytonosságát, a lélek Istenhez vezető útját jelképezik a halál után.
A felsorolt szimbólumok mellett Körmöczi-Trenka Veronika kiemelt még egyet, mondván: a kisbárkányi faragott „bejárat” a vendégszeretetük jelképe is egyben, ez a település kapuja, ahogy a Nap Szűz Máriáé. Mindezt alátámasztja a fába vésett idézet is, amely úgy szól: hozzon békét a bejövőnek, áldást a kimenőnek!
A székelykapura Nagy Richárd, a helyi plébánia kormányzója kérte az Úr áldását.
Elevenen élnek a hagyományok
A székelykapu megáldásának ünnepségén Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének egykori elnökhelyettese is részt vett, aki nem először járt Kisbárkányban. Négy évvel ezelőtt a világszövetség jóvoltából a helyi Havas Boldogasszony-templomba érkezett a Szent Korona másolata. Akkor a világszövetség elnökhelyetteseként Bottyán Zoltán a településnek adományozta a Szent Korona kicsinyített mását, majd kiemelte: Kisbárkány egy 120 lelkes Nógrád megyei falu, ahol elevenen élnek a közösségi erőt formáló hagyományok.
